Infostart.hu
eur:
383.83
usd:
333.03
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
A dunaújvárosi Dunai Vasmű bejárata 2023. október 13-án. Ezen a napon a vasműbe látogatott Novák Katalin köztársasági elnök a Fejér vármegyében tett, kétnapos útjának második napján.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Felmérés: sokan elköltöznének, depresziósabb lett Dunaújváros, miután bezárt a vasmű

Depressziós a hangulat a Dunaújvárosban a vasmű bezárása óta, minden ötödik helyi lakos az elköltözést fontolgatja, derült ki az Iránytű Intézet reprezentatív kutatásából. A helyiek egy új ipari beruházásban látják a jövőt, és többségük a kormánytól várja megoldást – mondta Pék Szabolcs az intézet vezető elemzője az InfoRádióban.

Dunaújváros önképében nagyon erősen megjelenik az iparváros mint öndefiníció – mondta Pék Szabolcs, az Iránytű Intézet vezető elemzője. Az intézet szeptember elején készített egy 500 fős reprezentatív kutatást a városban, azt vizsgálva, hogyan látják a helyiek a város jelenét és jövőjét a vasmű leépülése után, és hogy milyen megoldásokat tartanának kívánatosnak.

A vasmű megítélése egyértelműen pozitív, generációk kötődnek hozzá, a lakosság több mint a négyötödénél vagy családtag, vagy közeli ismerős dolgozott a vasműben.

A közhangulat nem pozitív, van egy erős bizonytalanság, félelem, a válaszadók hattizede említette ezt. Megjelenik egy erős elvándorlási szándék, minden ötödik válaszadó, a megkérdezettek 21 százaléka mondta, hogy elhagyná a várost, ami kiugró arány – hangsúlyozta Pék Szabolcs, hozzátéve: „nyilván azért könnyebb ezt egy telefonos kutatásban bemondani, mint valójában ezt meg is tenni, de azért ez egy elég magas arány, és az oka nyilván a munkalehetőségek hiánya, illetve az alacsony bérezés.”

Ez kimondottan a fiataloknál, a 40 év alattiaknál hangsúlyos, és végzettség szerinti bontásban a diplomások ugyanúgy gondolkodnak, mint a szakmunkások.

A helyiek megoldásként továbbra is az ipari – vasmű, kohászat, fémipar – vonalon képzelik el a jövőt. Viszont

az akkumulátorgyár-ellenesség nagyon-nagyon hangsúlyos, tehát akkumulátorgyárat, amit az ország több pontjára már telepítettek, nagyon nem szeretnének itt látni.

– mondta a kutató. Megjelenik ugyanis egy olyan igény, hogy az új ipar ne legyen környezetszennyező, tehát iparban gondolkodnak, de már valamilyen zöldítettebb verzióban. A vasműnél is említették, hogy komoly szennyezés volt évtizedeken keresztül.

A válaszadók abszolút többsége, 57 százaléka mondja, hogy itt a magyar kormánynak kell beavatkoznia. Csak egy jóval kisebb rész, 15 százalék szerint kellene valamilyen nagyvállalati beruházónak megoldania a helyzetet, és csak nagyjából 10 százalék gondolja azt, hogy az önkormányzatnak kellene cselekednie. Tehát leginkább a magyar kormánytól várják azt a fellépést, hogy valamilyen beruházást hozzon a városba – derül ki a felmérésből.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor húsvéthétfő reggel sajtótájékoztatót tartott Kiskundorozsmán, a Török Áramlat gázvezeték magyar szakaszának a kezdetén. A miniszterelnök ellenőrizte az infrastruktúrát, miután vasárnap robbanóanyagot találtak a gázvezeték szerbiai szakaszánál.

Húsvéthétfő – egy nap életigenlésről, vízről, haddelhaddról, termékensyégről és egy nagy félreértésről

Immár kilenc éve, hogy négy nap most egyben munkaszünet a nagypéntek piros betűs ünneppé tétele által, de a „kötelező pihenésnél” természetesen ez az ünnep is több, igaz, a „vallás” húsvétja után a hétfő már „a népé”. 1936-ban is az volt, a Kádár-korszakban is, hivatalos, törvény általi munkaszüneti nappá viszont mindössze az ezredforduló tája óta vált húsvéthétfőn. Úgyhogy adunk is rá néhány tippet, miután jól kilocsolkodtuk magunkat!
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Zöld fordulat a gyakorlatban: mi áll az energiaátmenet útjában Magyarországon?

Zöld fordulat a gyakorlatban: mi áll az energiaátmenet útjában Magyarországon?

A megújuló technológiák ma már sok esetben piaci alapon is versenyképes alternatívát jelentenek, és ezzel együtt új lendületet kapott az energiaátmenet is. Feldmájer Benjámin, a Schneider Electric Zrt. fenntarthatósági vezetője szerint a következő évek tempóját az is meghatározza majd, mennyire nő össze az energetika a digitalizációval, ugyanis a prosumer modell és a tömegesen megjelenő termelők miatt a rendszer egyre inkább adatvezérelt, automatizált irányítást igényel. A szakértőt többek között arról kérdeztük, mi jelenti ma Magyarországon a szűk keresztmetszet az elektrifikációban és a megújuló kapacitások bővülésében, hol jöhet a legnagyobb energiahatékonysági ugrás a következő években, és milyen pontokon ütköznek legélesebben a vállalati fenntarthatósági célok a költség- és megtérülési elvárásokkal? Feldmájer Benjamin kitért arra is, hogy a fenntarthatósági szempontok egyre inkább szabályozói oldalról is megjelennek, az Európai Unió például kivezeti az egyik legerősebb üvegházhatású gáznak számító SF6 használatát az energiaelosztásban is, ez pedig újabb alkalmazkodási kényszert jelent az iparági szereplők számára. A Schneider Electric épp ezért az SF6 helyett tisztított és sűrített levegőt használ az RM AirSeT kapcsolóberendezésekben.  Több éves fejlesztés eredményeképp pedig a környezetkímélőbb technológia a gyakorlatban az SF6-os megoldással azonos szintű teljesítményt nyújt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×