Az Európai Unió 2025 tavaszán új, közös védelmi beruházási eszközt indított Security Action for Europe (SAFE) néven a kontinens újra felfegyverzésének részeként. A projekt szükségességét leginkább Donald Trump második elnökségének kiszámíthatatlan külpolitikája teremtette meg, amely az amerikai biztonsági garanciákat teljesen kérdőjelessé tette – írja a Portfolio.

A hitelcsomag melletti másik érv, hogy a NATO megemelte a tagállamok védelmi kiadásainak minimumszintjét a GDP 5 százalékára emelte, amihez viszont egyes országoknak rengeteg pénzre lesz szüksége.

Az új uniós eszköz akár 150 milliárd euró összegű, hosszú lejáratú uniós hitelt biztosíthat a tagállamok számára. A cél, hogy az EU-tagországok összehangoltan, közös beszerzésekben erősítsék védelmi képességeiket és a kontinens hadiipari kapacitását. A program nem támogatás, hanem hitel: az Európai Bizottság az uniós költségvetés garanciája mellett nyújt forrást, amelyet a tagállamoknak a feltételek teljesítése után kell visszafizetniük.

Az Eurostat ESA2010-es elszámolási szabályai alapján minden olyan uniós forrás, amely visszafizetési kötelezettséget keletkeztet egy tagállam számára, az adott ország bruttó államadósságát növeli.

A hitel nem tekinthető közös európai adósságnak, mert az EU nem kollektívan felel a visszafizetéséért, hanem csak közvetítőként jár el a pénzügyi piacok felé.

Ez különbözteti meg a SAFE-et az olyan konstrukcióktól, mint a NextGenerationEU közös kibocsátásból finanszírozott támogatásai, amelyek visszafizetését részben közös uniós bevételekből fedezik.

A SAFE-rendeletet az Európai Tanács május 27-én fogadta el, és két kulcshatáridőt tartalmaz: július 29-ig a tagállamoknak előzetesen jelezniük kellett, mekkora hitelkeretre tartanak igényt, november 30-ig pedig be kell nyújtaniuk részletes nemzeti védelmi beruházási terveiket. Ezek alapján az Európai Bizottság még jelenleg is értékeli az országok igényeit, és dönt arról, mely projektek finanszírozhatók.

Az ütemberv szerint 2026 első negyedévében várhatók az első kifizetések, amennyiben a nemzeti tervek időben és pozitív elbírálással zárulnak. A legnagyobb érdeklődést eddig Lengyelország mutatta, amely mintegy 43,7 milliárd eurós SAFE-hitelt igényelt, ezzel a teljes uniós keret közel egyharmadát. Franciaország körülbelül 22 milliárd eurót, Németország 18 milliárd eurót, Olaszország 14 milliárd eurót jelzett előzetesen, míg Spanyolország igénye 9 milliárd euró körül mozog.

A magyar kormány közlése szerint hazánk a SAFE-programban legfeljebb 16,2 milliárd euró összegű hitelkeretre számíthat.

A kormány júliusban nyújtotta be előzetes igényét, majd októberben bejelentette, hogy Magyarország részletes nemzeti védelmi beruházási tervét az Európai Bizottság befogadta értékelésre. Az összeg azonban csak egy elméleti maximum, amely a tagállamok által igényelt források arányos elosztásán alapul. A végleges megítélt hitel ennél kevesebb is lehet, ha a Bizottság a magyar tervet részben vagy egészében megalapozatlannak, hiányosnak találja, vagy ha a projektek nem illeszkednek a program prioritásaihoz.

Ha az elméleti maximummal számolunk, jelenlegi euróárfolyamon számolva 950 milliárd forint áramolhat be a magyar költségvetésbe a parlamenti választások előtt.