Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.47
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Rear view of tourist in hotel looking through the window
Nyitókép: martin-dm/Getty Images

Kilőtt a turizmus az egyik magyar régióban

A vendégek száma 8,3, a vendégéjszakáké 5,6 százalékkal több volt az egy évvel korábbinál - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Január–szeptemberben a turisztikai szálláshelyekre érkezett belföldi vendégek száma 2,2, a külföldieké 11 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – tette hozzá a jelentés. Szeptemberben a szezonálisan kiigazított adatok alapján a vendégek száma 9,1, a vendégéjszakáké 5,3 százalékkal bővült 2024 szeptemberéhez képest. A vendégek 71 százaléka érkezett a kereskedelmi szálláshelyekre, ahol a számuk 7,5 százalékkal emelkedett az előző évihez képest. A magán- és egyéb szálláshelyeken 10 százalékkal több vendéget regisztráltak, mint egy évvel korábban.

A KSH adatai szerint a belföldi vendégek száma 5,3, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 3,3 százalékkal több volt az előző év azonos havinál. A szezonálisan kiigazított adatok alapján a belföldi vendégek száma 3,9, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 3,3 százalékkal bővült 2024 szeptemberéhez képest.

A 781 ezer belföldi vendég közel 1,7 millió vendégéjszakát töltött el a turisztikai szálláshelyeken, ezen belül a kereskedelmi szálláshelyeken 572 ezer vendéget és 1,2 millió vendégéjszakát regisztráltak. Utóbbi vendégek 72 százalékát a szállodák fogadták, ahol a számuk 5,8 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest. A magán- és egyéb szálláshelyek belföldi vendégeinek száma 4,2 százalékkal meghaladta a 2024. szeptemberit.

A belföldi vendégek száma az előző év azonos hónapjához képest a Sopron-Fertő turisztikai térségben nőtt a legnagyobb mértékben (17 százalékkal), míg egyedül Gyulán és térségében csökkent (2,9 százalékkal). Budapesten 16, a Balatonnál 2,1 százalékkal nagyobb volt a turisztikai szálláshelyekre érkezett belföldi vendégek száma – közölte a KSH.

A külföldi vendégek száma 11, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 7,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához viszonyítva.

A szezonálisan kiigazított adatok alapján a külföldi vendégek száma 12, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 6,5 százalékkal nőtt 2024 szeptemberéhez képest.

A turisztikai szálláshelyekre érkezett 861 ezer külföldi vendég 2,1 millió vendégéjszakát töltött el, közülük 591 ezer vendéget és közel 1,5 millió vendégéjszakát a kereskedelmi szálláshelyeken regisztráltak. Az utóbbi vendégek 83 százalékát a szállodák fogadták, ahol a számuk 6,6 százalékkal több volt az egy évvel korábbinál. A magán- és egyéb szálláshelyek külföldi vendégeinek száma 15 százalékkal meghaladta a 2024. szeptemberit. A külföldi vendégek száma az előző év azonos hónapjához viszonyítva az összes turisztikai térségben bővült, legerőteljesebben Budapest környéke térségében (19 százalékkal). Budapesten 12, a Balatonnál 18 százalékkal nagyobb volt a turisztikai szálláshelyekre érkezett külföldi vendégek száma.

Összesen 28 913 turisztikai szálláshely, ezen belül 2759 kereskedelmi, illetve 26 154 magán- és egyéb szálláshely fogadott vendégeket.

A KSH jelentése szerint a kereskedelmi szálláshelyek közül 1011 szálloda és 1108 panzió volt nyitva szeptember egy részében vagy egészében. A turisztikai szálláshelyeken az összes bruttó árbevétel 103,7 milliárd forint volt, folyó áron 6,2 százalékkal több az egy évvel korábbinál.

A Széchenyi-pihenőkártyával az előző év azonos hónapjához viszonyítva folyó áron 2,2 százalékkal kevesebbet, 2,4 milliárd forintot költöttek a kártyatulajdonosok a turisztikai szálláshelyeken.

2025. január-szeptemberben az előző év azonos időszakához képest 6,4 százalékkal több, összesen 15,1 millió vendéget regisztráltak a turisztikai szálláshelyeken. A belföldi vendégek száma 2,2, a külföldieké 11 százalékkal több (7,6 millió, illetve közel 7,5 millió) volt a turisztikai szálláshelyeken.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×