Infostart.hu
eur:
364.35
usd:
324.68
bux:
144484.17
2026. november 6. péntek Lénárd
European Union flag and cash euro banknotes (inflation, devaluation, crisis)
Nyitókép: Javier Ghersi/Getty Images

Magyarország több régiós országot megelőzve a középmezőnyben van a lehívott uniós pénzek listáján

A 2027-ig tartó ciklusban a magyar állam eddig 2,95 milliárd euróhoz jutott hozzá, ami az igényelhető források 13,4 százaléka, az uniós átlag azonban még ezt a szintet sem éri el.

Az Európai Bizottság adatbázisa alapján kiderült, hogy Magyarország a 2021–2027-es uniós ciklusban eddig az igényelhető források 13,4 százalékát hívta le, de az EU-s átlag még ezt az arányt sem éri el, mindössze 12,7 százalék – írja az Economx.

Összehasonlításképpen érdemes tudni, hogy 2022 végén másfél, 2023-ban 5,3, míg 2024-ban 8,4 százaléknyi fejlesztési forrást kapott meg Magyarország Brüsszelből.

Hazánknak összesen 21,99 milliárd euróhoz lehet hozzáférése az említett időszakban, ebből az összegből eddig 2,95 milliárdot hívott le a magyar állam,

amely ennek a pénznek a három százalékához előlegként jutott, a többi rész időszakos kifizetés, továbbá a megvalósuló fejlesztések során keletkezett számlák ellentételezése volt.

Az uniós források lehívási listáján Magyarország – Bulgáriával holtversenyben – a 13. a tagállamok között. A legtöbb pénzt Luxemburg (22,8 százalék) kapta meg, és Csehország (21,7 százalék), valamint Finnország (20,8 százalék) szerepel még az első háromban.

A középkelet-európai uniós országok közül az uniós források hazavitelében Csehország mellett Románia (17,1 százalék) is megelőzi Magyarországot, ugyanakkor Lengyelország (13 százalék), Szlovénia (10,5 százalék), Szlovákia (10,3 százalék), Ausztria (7,5 százalék) és Horvátország (6,6) is mögöttünk van a listán.

Az Economx is azt megvizsgálta, hogy a jelenlegi ciklus részeredményei mennyivel térnek el a korábbi időszakok számaitól. A 2014–2020-as programozási időszakban 2018-ig az EU-s átlag 24,8 százalék volt, ami majdnem a duplája a mostani ciklusban lehívott összegnek. Ami pedig Magyarországot illeti:

a mostani 13,4 százalékkal az akkori 31,4 százalék áll szemben, vagyis még nagyobb a különbség, mint az uniós átlag tekintetében.

A szeptember 22-én ismertetett augusztusi adatok szerint a nyár végéig a magyar államháztartás központi alrendszere 3025,5 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ez az egész éves várható pénzforgalmi hiány (4774 milliárd forint) 63,4 százaléka, ami azt jelentette, hogy az időarányosnál (66,6 százalék) kedvezőbb volt az éves hiány teljesülése.

Címlapról ajánljuk
„Klubtörténelmi mérkőzés volt” – értékelések a milánói Ferencváros-diadal után
0-2 a San Siróban!

„Klubtörténelmi mérkőzés volt” – értékelések a milánói Ferencváros-diadal után

A gólok és gólpasszok szolgáltatóit is megszólaltatta a mérkőzést közvetítő televízió, mind úgy vélekedtek, hogy összességében megérdemelt sikert aratott az Európa-liga őszi szakaszában a Ferencváros az AC Milan legendás stadionjában, a San Siróban. Kiderült, a Milan videóelemzői sem voltak képesek lekövetni, mi zajlik a meccsen, nem tudták segíteni a kispadot abban, hogyan tudna a sokszoros sztárgárda fordítani.

Ügynökakták – Videót tett közzé Lezsák Sándor

Az MDF alapítójának hírbe hozatala miatt a levéltár és a miniszterelnök is bocsánatot kért korábban.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.06. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
Bődületes rekordot robbantott a Mol - Újra kellett skáláznunk a grafikonokat

Bődületes rekordot robbantott a Mol - Újra kellett skáláznunk a grafikonokat

Nehéz szavakat találni arra, amit a Mol az idei harmadik negyedévben összehozott: az olajóriás történetének legerősebb negyedévét zárta, még a 2022-es energiaválság idején látott csúcsok is felül lettek múlva, több grafikonunkat is újra kellett skálázni, hogy kiférjenek a rekord összegek. Elsősorban a soha nem látott szintre emelkedő finomítói árrések és a megugró földgázárak hozták össze ezt az eredményt, a menetelést a finomítói kapacitáskiesés és az üzemanyagárakat érintő hatósági korlátozások sem tudták megfékezni. A számok mögött viszont van néhány fontos csavar: jelentős egyszeri tételek is javították az eredményt, egyes üzletágak továbbra is komoly nehézségekkel küzdenek, az októberi adatok pedig már arra utalnak, hogy a rendkívüli piaci környezet nem feltétlenül marad fenn tartósan. Mutatjuk a brutális rekordok hátterét, és azt is, hogy mi következhet most a Molnál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×