Infostart.hu
eur:
362.67
usd:
312.31
bux:
147232.31
2026. szeptember 4. péntek Rozália
European Union flag and cash euro banknotes (inflation, devaluation, crisis)
Nyitókép: Javier Ghersi/Getty Images

Magyarország több régiós országot megelőzve a középmezőnyben van a lehívott uniós pénzek listáján

A 2027-ig tartó ciklusban a magyar állam eddig 2,95 milliárd euróhoz jutott hozzá, ami az igényelhető források 13,4 százaléka, az uniós átlag azonban még ezt a szintet sem éri el.

Az Európai Bizottság adatbázisa alapján kiderült, hogy Magyarország a 2021–2027-es uniós ciklusban eddig az igényelhető források 13,4 százalékát hívta le, de az EU-s átlag még ezt az arányt sem éri el, mindössze 12,7 százalék – írja az Economx.

Összehasonlításképpen érdemes tudni, hogy 2022 végén másfél, 2023-ban 5,3, míg 2024-ban 8,4 százaléknyi fejlesztési forrást kapott meg Magyarország Brüsszelből.

Hazánknak összesen 21,99 milliárd euróhoz lehet hozzáférése az említett időszakban, ebből az összegből eddig 2,95 milliárdot hívott le a magyar állam,

amely ennek a pénznek a három százalékához előlegként jutott, a többi rész időszakos kifizetés, továbbá a megvalósuló fejlesztések során keletkezett számlák ellentételezése volt.

Az uniós források lehívási listáján Magyarország – Bulgáriával holtversenyben – a 13. a tagállamok között. A legtöbb pénzt Luxemburg (22,8 százalék) kapta meg, és Csehország (21,7 százalék), valamint Finnország (20,8 százalék) szerepel még az első háromban.

A középkelet-európai uniós országok közül az uniós források hazavitelében Csehország mellett Románia (17,1 százalék) is megelőzi Magyarországot, ugyanakkor Lengyelország (13 százalék), Szlovénia (10,5 százalék), Szlovákia (10,3 százalék), Ausztria (7,5 százalék) és Horvátország (6,6) is mögöttünk van a listán.

Az Economx is azt megvizsgálta, hogy a jelenlegi ciklus részeredményei mennyivel térnek el a korábbi időszakok számaitól. A 2014–2020-as programozási időszakban 2018-ig az EU-s átlag 24,8 százalék volt, ami majdnem a duplája a mostani ciklusban lehívott összegnek. Ami pedig Magyarországot illeti:

a mostani 13,4 százalékkal az akkori 31,4 százalék áll szemben, vagyis még nagyobb a különbség, mint az uniós átlag tekintetében.

A szeptember 22-én ismertetett augusztusi adatok szerint a nyár végéig a magyar államháztartás központi alrendszere 3025,5 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ez az egész éves várható pénzforgalmi hiány (4774 milliárd forint) 63,4 százaléka, ami azt jelentette, hogy az időarányosnál (66,6 százalék) kedvezőbb volt az éves hiány teljesülése.

Címlapról ajánljuk
Szakértő az EU-költségvetésről: Magyarországnak nem érdeke az uniós politikákra jutó összegek csökkentése

Szakértő az EU-költségvetésről: Magyarországnak nem érdeke az uniós politikákra jutó összegek csökkentése

Az úgynevezett „takarékos” EU-tagországok szerint észszerűtlenül magasak az uniós költségvetési tervezet fő számai. A nettó befizetőnek számító Németország, Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország közös tanácskozást tartott, ami után közölték: az Európai Bizottságnak a csaknem kétezer milliárd eurós tervezett költségvetést több százmilliárddal csökkentenie kell.

Nyílt levelet kapott Magyar Péter, nem is akárhonnan

A Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) azonnali kormányzati beavatkozást és az üzemanyag-kiskereskedelmi piac rendkívüli átvilágítását sürgeti a szektor romló működési feltételei miatt – közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.
Tisza-kormány: Felmentették a Mandiner vezérigazgatóját, újra jön az Erasmus

Tisza-kormány: Felmentették a Mandiner vezérigazgatóját, újra jön az Erasmus

Azonnali hatállyal felmentették a Mandiner vezérigazgatóját, a lap mindennemű finanszírozását pedig a mai naptól teljesen leállítják. A kormány 10 százalékkal emeli a megváltozott munkaképességűek ellátásait, a 65 év feletti rokkantsági ellátottak juttatása pedig 2027-től legalább havi 120 ezer forintra nő. A 2026/2027-es tanévtől ismét valamennyi magyar egyetemen elérhetővé válik az Erasmus-program, így abban a korábban korlátozásokkal érintett 21 felsőoktatási intézmény hallgatói is részt vehetnek. A kormány döntött a mohácsi Duna-híd megépítéséről is, a beruházás műszaki tartalmának módosításával azonban 74-76 milliárd forintot takarítanának meg: az alföldi oldali csatlakozóút 2x2 helyett 2x1 sávon épül meg, a felszabaduló pénzt pedig az országos úthálózat felújítására fordítják. A gyermekvédelmi rendszer átvilágítása után tízmilliárd forintos kríziskezelő alapot és egymilliárd forintos jóvátételi keretet hoznak létre a szektor fejlesztésére, a béremelésekre és a bántalmazott fiatalok támogatására. A kormány emellett átírná a csecsemők kötelező pneumococcus elleni oltásának szabályait. Belpolitikai híreink pénteken.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×