Donald Trump második elnökségének kezdetén gyakorlatilag minden megszólalása, intézkedése vagy ígérete jelentős hatást gyakorolt a befektetői piacokra, ami nemcsak a devizaárfolyamokat, de a részvények és kötvények mozgásait is befolyásolja – mondja Buró Szilárd befektetési szakértő. Bár a kezdeti pánik után a piaci szereplők egy része megnyugodott, a bizonytalanság továbbra is megmaradt. Ebben a helyzetben különösen felértékelődnek a tartós és megfelelő kockázatvállalással kezelt befektetések, amelyeknél elengedhetetlen a hosszú távú szemlélet.

A kockázatmentes befektetések közül a magyar állampapírok továbbra is vonzó alternatívát kínálnak a magyar befektetők számára, különösen a forintban keletkező kiadások mellett. Bár a korábbi, extrém magas hozamú Prémium Magyar Állampapírok (PMÁP) kifutottak, az Államadósság Kezelő Központ további állampapírokat vezetett be vagy alakított át úgy, hogy versenyképes kamatuk legyen.

A jelenlegi kínálatból a Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) négy- és hatéves távra érhető el, és aktuálisan 7 százalék körüli kamatot fizet. A kamatozása azonban változó: negyedévente értékelődik át, és a rövid lejáratú állampapírok, a Diszkont Kincstárjegyek aktuális piaci hozamát követi, vagyis viszonylag kis késéssel visszatükrözi a befektetői hangulatot.

Ezzel szemben a Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) stabil, fix kamatot kínál, függetlenül a külső hatásoktól. A hároméves mellett 5 éves lejárattal is elérhető, ami hosszú távú, kiszámítható hozamot garantál (évente 6,5 százalékot fizet).

A nem lakossági államkötvények közül a B sorozatok (például a 2027/B és 2029/B) a BUBOR 3 havi értéke alapján fizetnek kamatot, ami jóformán a jegybanki alapkamatnak felel meg (6,5 százalék). Azonban a jó időpontban megvásárolt hosszú lejáratú kötvényeken akár a hozamánál lényegesen nagyobb nyereséget is elkönyvelhet a befektető, hogy ha néhány éven belül egy nagyobb kamatcsökkenést követően értékesíti azt. Kiemelt figyelmet érdemelhetnek még azok az államkötvények, amelyek nemcsak a lejáratkor, egy összegben fizetnek kamatot, hanem minden évben (pl. 2035/A).

Ha magasabb kockázatot vállalnánk, elsőre adná magát a válasz: a részvények. Jelen pillanatban azonban ez az az eszközosztály, ahol a legnagyobb kockázatokat látni. Bár vannak olyan szektorok, amelyek kiemelkedhetnek a globális gazdasági átrendeződés eredményeként (például az energiaszektor vagy bizonyos európai fegyvergyártók), összességében az egész részvénypiacban olyan mértékű kockázat rejlik, amit valószínűleg nem kompenzál a magasabb hozam ígérete. Hiába látunk történelmi rekordokat hétről hétre, éppen ez az, ami óvatosságra inthet bennünket.

Mindezek mellett előkerültek újra olyan befektetési termékek, amelyek ebben a megnövekedett bizonytalanságban különösen jól teljesítenek. Ilyenek lehetnek például az arany, vagy a devizák közül a svájci frank és a japán jen. Ezek az eszközök természetesen magasabb kockázattal bírnak, de megfelelő arányban adagolva egy portfólióban jó lehetőséget kínálhatnak a magasabb hozamú befektetések kiegyensúlyozott megjelenítésére – összegezte az Equilor befektetési szakértője.

A cikk teljes terjedelmében a money.hu Tudástárában olvasható, részletesebb áttekintést nyújtva az egyes eszközosztályok előnyeiről és kockázatairól.