Megosztja Európát az uniós terv, amelynek értelmében egy új adórendszeri beavatkozással egységesítenék az EU-s piacot a dohánytermékek visszaszorítását célozva. Míg például a hagyományos cigaretta esetében 1000 szálra vetítve a jelenlegi 90 euróról – 139 százalékkal – 215 euróra növelnék a jövedéki adót, addig a hevített dohánytermékeknél 1000 szálanként 108 eurós vagy kilogrammonként 155 eurós sarcot helyeztek kilátásba, a nikotinpárnáknál pedig 143 euró/kg lehet az irányadó - olvasható az economx.hu-n.

Ezek az adómértékek ráadásul csupán a kötelező minimumok, vagyis ennél lehetnek magasabbak is. Pedig a szivarok, szivarkák esetében eleve 1090 százalékos emelést irányoztak elő: 1000 szálanként 12 helyett 143 eurós jövedéki adót belengetve.

Az ellenzők leginkább azzal érvelnek, hogy a kilátásba helyezett adóemelés olyan mértékű drágulást vonna maga után, amely még inkább a feketepiac felé tolná a fogyasztást.

A cigarettaadók emelésére vonatkozóan a tervezetben nem szerepel átmeneti időszak, a hatálybalépést követően azonnal magasabb adómértékeket kellene alkalmazni. Magyarországon mindez azt jelentené, hogy laz emelés legalább 1000 forint lenne 20 szálanként a trafikban kapható termékek estében, ami minden bizonnyal megfizethetetlen lenne a hazai fogyasztók legnagyobb részének.

Magyarok

G. Karácsony Gergely, a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetség (MDKSZ) elnöke a Kossuth Rádió Déli Krónika című műsorában felidézte, hogy az MKDSZ nagy mintás felmérése is kimutatta, hogy egy újabb drágulás a feketepiaci, illegális dohánytermékek felé tereli a fogyasztókat. Ráadásul ez a lépés a trafikosokat is hátrányosan érintené, ezért az európai érdekképviseleti szervezethez fordultak. Kifejtette, hogy Magyarországon mintegy négyezer vállalkozás és csaknem húszezer munkavállaló érintett, az ő megélhetésüket is fenyegetik a küszöbön álló jelentős változások.

Svédek

Elisabeth Svantesson svéd pénzügyminiszter a Vejpkollennek nyilatkozva világossá tette: a tervezet teljesen elfogadhatatlan a svéd kormány számára. Azzal érvelt, hogy Brüsszel rendkívüli adóemelést róna a nikotinpárnára (amely nem összetévesztendő az EU-ban egyébként éppen kizárólag Svédországban engedélyezett, dohányt is tartalmazó snüsszel), az ebből eredő adóbevétel ráadásul nem is Svédországot, hanem az EU-t gazdagítaná. „Nálunk alapelv, hogy minden tagállam maga dönthessen arról, hogyan adóztatja a dohányt és a nikotint a veszélyessége alapján” – jelentette ki a pénzügyi tárca vezetője. Mindezt azzal támasztotta alá, hogy a skandináv államban mindössze a felnőtt lakosság 5 százaléka dohányzik, miközben ez az arány uniós átlagban 20 százalék körül mozog. Svantesson úgy véli, a szóban forgó termékek, különösen a snüssz és az új típusú nikotinpárnák kulcsszerepet játszottak a dohányzás visszaszorításában.

„Az adóbevételeknek a tagállami költségvetéseket kellene erősíteniük, nem pedig az uniós bürokráciát” – nyomatékosította a svéd pénzügyminiszter, utalva arra, hogy az Európai Bizottság a bevételek egy részét központilag osztaná újra.

Feketepiac

A KPMG tanulmánya is alátámasztja, hogy éppen azokban az országokban – így Franciaországban és Hollandiában – nőtt a legnagyobb mértékben a dohánytermékek feketepiaca, ahol a jelentős adóemeléseket már végrehajtották.