Magyarország kedden jelentős kereslet és kedvező árazás mellett bocsátott ki 3 és 5 éves futamidejű, kínai renminbiben denominált kötvény-sorozatot. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szervezésében megvalósuló sikeres tranzakció keretében összesen 5 milliárd renminbi értékben keltek el a magyar szuverén devizakötvények. A forrásbevonás hozzájárul a likviditási tartalékok kiépítéséhez, ami különösen fontos a globális gazdasági nehézségek és a nagymértékű bizonytalanság miatt – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A tranzakció keretében összesen ötmilliárd renminbi, azaz mintegy 595 millió euró értékben keltek el magyar devizakötvények, ezzel a magyar állam kibocsátása jelenleg a legnagyobb volumenű és leghosszabb futamidejű szuverén forrásbevonás a kínai belföldi (onshore) piacon.
„A pandakötvény-kibocsátások összegüket tekintve jellemzően kisebbek szoktak lenni, mint az euró- vagy a dollárkibocsátások, a kínai piacra történő hazai kötvénykibocsátásnak azonban a céljai is mások” – mondta az InfoRádióban Beke Károly. A Portfolio elemzője szerint nem a forrásbevonás az elsődleges cél, hanem a piaci jelenlét erősítése és a befektetői bázis diverzifikálása: olyan befektetőket is megnyerhet a magyar államadósság-kezelő, akiknek kisebb súlyuk van az adósságfinanszírozásban.
Mint hangsúlyozta, a kínai pandakötvényeket jellemzően kínai intézményi befektetők jegyzik le, a szerepük továbbra is marginális a teljes adósságfinanszírozáson belül, de az államadósság-kezelő szükség esetén ehhez a forráshoz is nyúlhat.
Beke Károly arra is kitért, hogy a nagyságrendileg 600 millió eurós kibocsátás lényegesen kisebb, mint az európai dollárkibocsátásoké, ahol milliárdos összegeket jegyeznek le, és emlékeztetett, legutóbb júniusban négymilliárd dollár értékben bocsátott ki devizakötvényt dollárban Magyarország, januárban pedig 2,5 milliárd euró összeggel.
„Ez a nagyságrendileg 600 millió euró szintén növeli a magyar államadósság devizaarányát, ennek mértéke azonban lényegesen kisebb, mint a korábbi, euróba átváltott dollárkötvény-kibocsátás" – mondta az elemző, és hozzátette, Magyarország élen járt abban, hogy piacra lépjen Kínában, lényegében az elsők között lépett be hazánk a kínai adósságpiacra. Legutóbb 2022-ben bocsátott ki pandakötvényt a mostaninál lényegesen kisebb összegben.
