1991. január 1-jén indult a BUX-index. Mint Korányi G. Tamás tőzsdei szakértő az InfoRádióban felidézte, igazándiból áprilisban indult, csak január 1-jei értékre számolták vissza az akkori hat papírt, köztük a Skála, az IBUSZ vagy a Fotex részvényeit, és rögtön az elején lefelé indult az index, 1993 nyarán már csak 700 pont volt, de több gazdasági esemény hatására 19 hónap alatt ötszörösére ment fel a tőzsdei árfolyam (Bokros-csomag, új tőzsdei bevezetések, privatizáció, államcsőd elkerülése).

Az első tíz évben magas inflációs környezetben "tízszerezett" az index, 2000 februárjában érte el a 10 ezres határt. Ehhez képest a következő tízszerezésre 25 évet kellett várni, méghozzá igen nagy hullámverés közepette, mivel bár 2007-ben 30 ezernél járt az index, utána válság következett, amely következtében 2009 márciusára a mutató 10 ezer pontra esett vissza, volt olyan nap is, amikor a veszteség kétharmados volt.

A növekedés az utóbbi időben gyorsult fel nagyon, idén alig bő fél év alatt 26 százalékos volt a növekedés, az elmúlt 2,5 évben 2,5-szeres.

Az indexet osztalékkal együtt számolják – tehát az adott részvényekre eső osztalékot hozzáadják az árfolyamhoz, ahogy a befektető is azt megkapja –, viszont inflációval is, tehát ez egy "nominális index" – magyarázta Korányi G. Tamás, és jelezte: reálértéken azért kicsit mások a számok.

„Kiszámoltam, hogy 1991 óta a halmozott infláció körülbelül 15-szörös volt, az akkori forint majdnem 15 mai forintnak felel meg. Ha ezzel elosztjuk, akkor reálértéken nem 100-szoros, hanem csak 675 százalék az index értéke, ami azt jelenti, hogy a 34 év alatt nagyjából 6 százalékos reálhozamot hozott” – mondta a tőzsdei szakértő.

Ez sem kevés: a befektetők azért tudják, hogy hosszabb távon inflációs gazdaságban tartósan reálhozamot elérni nem könnyű. „Aki magyar részvényekbe fektetett és lekövette a BUX- indexet, annak 34 év alatt ez kifejezetten jól sikerült” – tette hozzá.

Elmondta még, hogy az idő múlásával a magyarok is egyre inkább fektetnek külföldi részvényekbe, ennek aránya akár a 40 százalékot is elérheti, „ahogy a megtakarításokban is az euró és a dollár is újra növekszik”.

A magyar tőzsdére bevezetett részvények összértéke körülbelül 20 ezer milliárd forint, ez a magyar GDP 24 százaléka, ha nem is érjük el a nyugat-európai országok 60-80-100 százalékos GDP-arányos kapitalizációját, de azért ez egy viszonylag magas arány a környező országokhoz képest, de ebből alig tizede van közvetlen magyar magánszemélyek tulajdonában, mintegy 2000 milliárd forint. „Ez 10 év alatt ugyan ötszörösére nőtt, de még mindig viszonylag kevés” - világított rá a tőzsdei szakértő.

A Budapesti Értéktőzsdén az indexet jelenleg 16 részvény teszi ki, de igazándiból a négy blue chip az, amely a forgalom túlnyomó részét adja, több mint 90 százalékát.

• Az OTP súlya 41 százalékos,
• Mol, Richter: 20-20,
• a Telekom közelít a Molhoz és a Richterhez, nagy növekedéssel.

„Alapvetően ez egy blue chip index, és nagyon állandó: a Richtert 1994-ben, az OTP-t 1995-ben vették be az indexbe, a Molt 1996-ban, a Telekomot 1998 elején, tehát szinte 30 éve az index fő összetevői állandók” – rögzítette.

A blue chipek közül az OTP árfolyama 250-szerese lett, a Richteré 80-szorosára, a Mol 22-szeresére nőtt. A Telekomé csak két és félszeresére 1997 óta, ez reálértéken csökkenést jelent. Pedig a bevezetéskor a Telekom-részvények vitték a prímet.