A közleményben kifejtették, a hazai méhészek a szokásos mintegy 1,2 millió helyett csupán mindössze 600-700 ezer méhcsaláddal tudtak nekifutni az idei szezonnak.

A jelentős mértékű állománypusztulás okát a szakemberek elsősorban a méheket támadó varroa atka elleni hatóanyagokkal szembeni rezisztencia erősödésében látják. A megőrzött állomány jelentős részét a gazdák kényszerűen nem mézhordásra, hanem szaporításra használták.

Az április első felében pusztító komoly fagyok nagy károkat okoztak a rügyező akácosokban: a mintegy 500 ezer hektárnyi hazai akácerdő több mint fele elfagyott, főként a középhegységi völgyekben és síkvidéken. A virágzás idején szinte végig hideg és esős idő uralkodott, a növények nem termeltek nektárt. Emiatt az ország méhészeinek fele május végéig még semmilyen mézet nem tudott pergetni – sem akácot, sem más virágmézet.

A kevés akácméz főként Nyugat-Magyarországon, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala és Nyugat-Somogy megyékben található. Az ország keleti, középső és déli régióiban, mint például a Nyírség vagy Bács-Kiskun, szinte teljes volt a kudarc – írták a közleményben.

Bross Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a hiány miatt biztosra vehető a termelői árak emelkedése, aki pedig jó minőségű, magyar akácmézet szeretne, azt érdemes már most beszereznie, mert kevés termett.

A közleményben kitértek arra, hogy két hét múlva várható a napraforgó virágzása, amely melegebb időt igényel, de elengedhetetlen hozzá a csapadék is. Bross Péter szerint méhészeknek idénre ez a reménye maradt, amennyiben ez is kudarcba fullad, a méhészágazat óhatatlanul tovább halmozza az elmúlt években már alaposan felgyűlt veszteségeit.