Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
European Union flag and cash euro banknotes (inflation, devaluation, crisis)
Nyitókép: Javier Ghersi/Getty Images

4200 milliárdot bukhat Magyarország

Várhatóan nem hosszabbítja meg a helyreállítási alap (RRF) 2026-os határidejét az Európai Bizottság, így több tagállam, köztük Magyarország is teljes egészében eleshet a 10,4 milliárd eurónyi támogatástól. Az EB a határidő betartására és a támogatások gyorsított lehívására ösztönzi a tagállamokat, míg a szabályok egyoldalú módosítását kizártnak tartja.

Az Európai Bizottság várhatóan június 4-én hivatalosan is bejelenti, hogy nem hosszabbítja meg a 2026-os határidőn túl az 650 milliárd eurós helyreállítási alap (RRF) működését, ami komoly gazdasági aggodalmat okoz több tagállam, köztük Olaszország, Spanyolország, Portugália és Lengyelország számára – írja a Politico híradása nyomán a Portfolio.

Magyarország ezzel minden pénzt elveszíthet a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből igényelt összesen 10,4 milliárd eurónyi (4200 milliárd forint) értékű támogatásból. Tehát nem juthat hozzá a 6,5 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatáshoz, illetve a RePowerEU 3,9 milliárd euró kedvezményes hiteléhez sem.

Az olyan országok, amiket hazánkkal ellentétben nem sújtottak a források lehívásától való eltiltással a jogállamisági kritériumok miatt, eddig a legnagyobb kedvezményezettjei voltak a programnak, és eddig abban bíztak, hogy az EB kitolja a határidőt, és így még több forrást hívhatnak le, ám

a Bizottság szerint nincs jogi alap arra, hogy egyoldalúan módosítsák a 2021-ben lefektetett szabályokat.

A tagállamok csak akkor juthatnak hozzá az uniós forrásokhoz, ha teljesítik a vállalt reformokat és beruházási célokat, ez a rendszer azonban több országban jelentős késedelmeket okozott. Az orosz-ukrán háború okozta energiaválság és infláció következtében több nemzeti tervet is módosítani kellett, ami tovább lassította a folyamatot.

Az Európai Bizottság jelenleg a feltételek teljesítésének felgyorsításán dolgozik annak érdekében, hogy a 2026. augusztus 31-i határidőig minél több támogatáshoz hozzájuthassanak a tagországok, de a határidőt semmiképp sem tolják ki.

Lengyelország már él a rugalmasabb hozzáállással, és az EB jóváhagyta, hogy a lengyel kormány 6 milliárd eurót átcsoportosítson a zöld hitelekből kettős felhasználású, védelmi célú infrastrukturális projektekre.

Varsó emellett talált egy kiskaput is, és a fejlesztési bankján keresztül kezeli az összegeket, így tudja "pufferalapként" tárolni azokat a határidő lejárta után is anélkül, hogy megváltoznának a szabályok.

Az Európai Bizottság a jelek szerint további rugalmasságot is kész biztosítani, például meghosszabbítaná a teljesítésértékelés határidejét 2026 novemberére, és gyorsabb eljárásban bírálhatja el a kifizetési kérelmeket.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×