Magyarország kezdeményezésére az Európai Unióban is megvitatták az uniós szintű aktív vakcinázás bevezetésének lehetőségét, amely megoldást jelenthetne az Európa-szerte terjedő állatbetegségekre és azok súlyos gazdasági következményeire. Nagy István agrárminiszter azt mondta, a magyar javaslat célja, hogy szemléletváltást indítson el az uniós szintű állategészségügyi gyakorlatban: a kezdeményezés részeként – amelyet 24 tagállam határozottan támogatott – Magyarország arra szólított fel, hogy az EU tudományos alapossággal vizsgálja meg a vakcinázás lehetőségét, és dolgozzon ki egységes védekezési stratégiát a súlyos gazdasági veszteségeket okozó betegségek ellen.

Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában úgy vélekedett, hogy a vakcinázásnál az a nagy kérdés, hogy ezzel együtt meg lehet-e tartani a piacokat, mert például a baromfiágazat esetében az unión kívüli exportlehetőségeket jelentősen korlátozná. „Nem lehet megmenekülni a kérdés elől: hogyan lehet ellenálló-képességet teremteni úgy, hogy betartunk minden szigorú állategészségügyi előírást, megfelelünk minden olyan előírásnak, amellyel képesek vagyunk megelőzni, megakadályozni ezen betegségeknek a terjedését, ennek pedig feltétele a vakcinázási program is” – mondta.

A járványok megelőzése pedig fontos feladat, nemcsak a ragadós száj- és körömfájás, hanem például a madárinfluenza esetében is, mert ahol megjelenik a betegség, ott súlyos károkat okoz a gazdálkodóknak. De az elnök hozzátette, jelentős terhet jelent utána gazdálkodás újraindítása, és hosszú időbe telik, mire például egy szarvasmarhatelep ismét jövedelmező lehet. Azt is elmondta, hogy a gazdák kártalanításra számíthatnak a jószágok és a foglalkoztatottak után is, de ezenkívül is több támogatás segít abban, hogy életben maradjanak ezek a gazdaságok.

Papp Zsolt kifejtette, hogy a ragadós száj- és körömfájás járványa rávilágított arra, hogy nagyon sok a feladat a járványvédelmi megbetegedések megelőzésében, nem elég a szigorú előírás, ezek betartását is ellenőrizni kell. Hiába terjed akár a széllel is ez a vírus, a szabályok betartásával megelőzhető az elnök szerint a járványok, példaként említette, hogy számos olyan baromfi- vagy víziszárnyastelep van, amelyben az elmúlt tíz évben egyszer sem jelent meg a madárinfluenza.

A mostani járvány nemzetgazdasági hatását még nem lehet Papp Zsolt szerint mérni, de az látszik, hogy különösen az exportlehetőségeket korlátozta a vírus magyarországi megjelenése. Eleinte még az uniós országok is korlátozásokat vezettek meg a magyar állat- és hússzállítmányokra, de ezt később visszavonták, ennek ellenére még a sertés- és húspiacra is kihatott, de az agrárkamara vezetője szerint mostanra sikerült kezelni a piaci anomáliákat.

A sertéspestisről is beszélt Papp Zsolt, mint elmondta, Magyarországon most nincs jelen a megbetegedés, de a környező országokban ismét felütötte a fejét, ezért szükség van itt is a megelőző intézkedésekre. Példaként említette, hogy az elmúlt időszakban számos olyan beruházás valósult meg, amely járványvédelmi intézkedéseket tartalmazott.

A NAK elnöke azt is elmondta, hogy a növényeknél nem jellemző hasonló megbetegedési hullám, de a toxinok jelentette veszélyt kiemelte. A rendkívüli mértékű aszállyal sújtott, vízhiányos időszakban gyakran megjelenhet például a kukoricában, és ilyenkor még állati takarmánynak sem lehet felhasználni, ezért részben agrotechnikai védekezésre van szükség, részben pedig a rendelkezésre álló lehetőségekkel meg kell akadályozni az aszályt. Erre megoldást jelentene a génmódosított állományok használata, de ezt Magyarország elutasítja, Papp Zsolt szerint azért, mert számos olyan kutatás bizonyítja, hogy nem pozitív az emberre gyakorolt hatása. Azt is hozzátette, hogy piaci előnyt jelent, ha egy terméken ott a jelzés, hogy GMO-mentes.

„Akkor vagyunk nehéz helyzetben, ha olyan országból származó termékkel kell versenyeznünk, ahol nincs GMO-s tiltás”

– mondta, és jelezte, Ukrajna például használ génmódosított növényeket, és ha az unió tagja lesz, akkor a termékei megjelenhetnek a közös piacon.

„Azt szeretnénk elérni, hogy ne kettős mércével, hanem kiegyenlített versenypályán tudjunk egymás mellett működni. Azok a szigorú szabályok, amelyeknek ma be kell tartani mind a magyar, mind az európai gazdatársadalomnak, a harmadik országból belépő termékek esetére is legyen igaz” – érvelt Papp Zsolt, és közölte, ugyanolyan ellenőrzési metódusnak kell alávetni a külső piacokról érkező termékeket. Az elmondása szerint az Európai Bizottság már ígéretet tett a javaslat támogatására.

A kamarai elnök szerint Ukrajna gyorsított uniós csatlakozása kockáztatná a mezőgazdaságból élők kilátásait, de a legnagyobb a fogyasztók kockázata, mert nem mindegy, hogy milyen minőségű terméket tud levenni a boltok polcáról. A nagyságrendek érzékeltetésére felidézte, hogy míg Magyarországon a 162 ezer termelő ötmillió hektáron gazdálkodik, addig Ukrajnában csak kukoricát harmincmillió hektáron művelnek, és az ukrán mezőgazdasági művelésbe vont szántók nagysága megegyezik Olaszország teljes területével.

„Ukrajna tipikus agrár-exportorientált ország. Több mint 52 százaléka az előállított termékeinek az Európai Unióba irányul. Számos olyan agrártermékkel rendelkezik, amely Európát letarolja”

– mondta Papp Zsolt, és az arányok érzékeltetésére kifejtette, Ukrajna több mint 41 millió hektár szántóval bír, míg az Európai Unió 157 millió hektár mezőgazdasági művelésbe vont területtel rendelkezik ma, ennek következtében pedig a közös agrárpolitika negyede az ukrán mezőgazdaságba menne. Brüsszelben már tüntetett is hetven európai gazdaszervezet, mert az elnök szerint ez a változás minden jelenlegi tagállamban negatív hatásokat hozna.

Papp Zsolt szerint az is fontos kérdés, hogy amikor az Európai Uniónak képes kiszolgálni, ellátni, reggelit, ebédet és vacsorát biztosítani a 450 millió lakosának, akkor kell-e szabadkereskedelmi megállapodások alapján befogadni különböző országokból nem biztos, hogy ellenőrzött körülmények közül származó tömegtermékeket, amelyek a saját agrártermékekkel megversenyeztetve hozzák nehéz helyzetbe a magyar és az európai gazdatársadalmat. Fontos lépésnek tartja a fogyasztók tudatosítását is, hogy a helyben megtermelt termékeket válasszák, amelyeket nem kell ezer kilométerre szállítani, nem bizonytalan az eredete, hanem garantáltan kiváló a minősége. Úgy látja, árérzékenyek, de nyitottak a fogyasztók, tudják, hogy keresni kell a hazait, a helyi termékeket, mert annak van garanciája.

Az uniós agrártámogatások jövőjéről úgy fogalmazott, az eddig teljesen külön kezelt agrárpolitikát és a forrásait az Európai Bizottság megpróbálja egy közös alapba terelni minden egyéb uniós forrással együtt, és ezzel szerinte

„láthatatlanná válna, hogy mennyi az a forrás, amely az agráriumnak jár”,

így nincs arra garancia, hogy maradna a finanszírozás.

Az aszály kezeléséről Papp Zsolt elmondta, elindult a Vizet a tájba! program, külön operatív törzs alakult, napi szinten foglalkoznak azzal, hogy a vízkészleteinket meg tudjuk őrizni. „A Tisza vízhozamának nagyságrendileg a 30 százalékát elveszítettük. Nincs már zöldár, ami pótolná egyébként a folyóinknak a vízhozamát. A talaj vízkészletét kell gazdagítanunk, merthogy a felső egy méter rétegből, ahol a gyökér kapaszkodik és a tápanyagot felszívná, nagyságrendileg 70-90 milliméter csapadék hiányzik. Magyarország vízjárása, csapadékjárása egyrészt csökkent, de nem ez az alapvető probléma. Megváltozott az eloszlása. Néhol rendkívül mértékben alacsony csapadékhullás jellemző, annak az időszaka is hektikus, hogy mikor és hol, milyen mennyiségben esik, ahol esik, ott viszont felhőszakadással társul, ott egy más jellegű kárt okozva” – részletezte az összetett problémát.

A vízmegtartáson túl a fajták kiválasztásában alkalmazkodni kell a megváltozott környezeti viszonyokhoz, valamint a vevő igényeihez is, és úgy látja, az utóbbi időszakban már megjelentek az alternatív növények.