Május közepén névérték szerint számítva összesen 11 357 milliárd forintnyi megtakarítás volt forintos lakossági állampapírokban (a lakossági állampapírokon kívül természetesen a lakosság is fektet intézményi papírokba, például DKJ-kba). Ez két hét leforgása alatt 47 milliárdos, december vége, vagyis a nagy PMÁP-kamateső előtti szinthez képest pedig mintegy 94 milliárd forintos állománynövekedést takar – írta a Portfolio.

Ez azt is jelenti, hogy az év kezdete óta mért nettó állománynövekedés felét május első felében valósították meg a befektetők. A portál megjegyzi: torzítja az adatokat, hogy nem tudni, pontosan mekkora összeget tesz ki az a lakossági állampapír-állomány, amely a forgalmazók könyveiben szerepel (vagyis az az tétel, amelyet a lakosság esetlegesen visszaváltott, de az ÁKK még nem vásárolt vissza a forgalmazóktól).

Átrendeződés

Az inflációkövető prémium állampapírok népszerűségének látványos csökkenése a kamatfordulók utáni kamatváltozással magyarázható: az idén esedékes kamatok kifizetését követően a papírok a 2023-as átlagos infláció helyett a 2024-es átlagos infláció követésére álltak át, így 4-5 százalékra csökkentek az elérhető éves kamatok.

A kamatfizetésen átesett PMÁP-ok állománya eddig 31 százalékkal csökkent, nem számolva a lejáró sorozatokkal. De még így is ellenállóbbnak bizonyult, mint a "szuperállampapírnak" is nevezett MÁP Plusz, amelyből gyorsabban vonták ki a pénzt a befektetők.

A felszabaduló PMÁP-pénzek jelentős részben a lakossági állampapírpiacon keresték a helyüket, továbbra is a Fix Magyar Állampapír és a Bónusz Magyar Állampapír emelkedik ki a mezőnyből.

• A FixMÁP állománya december vége óta 1377 milliárd forinttal (135 százalékkal) nőtt, május közepére elérve a 2394 milliárdos szintet.
• A BMÁP állománya május közepéig 842 milliárdos (70 százalékos) bővülést mutatott, 2051 milliárdos szintet elérve.
• Mindeközben a prémium állampapíroknál idén összesen mintegy 2021 milliárddal (29 százalékkal) apadt az állomány.

Vagyis a FIXMÁP és BMÁP május közepéig összesen mintegy 2219 milliárddal növelte az állományát, miközben a prémium állampapíroknál ebben az időszakban 2021 milliárd forint mértékű névértékes állománycsökkenést és kb. 1051 milliárdnyi kamatfizetést láthattunk.

Mintegy 853 milliárdnyi PMÁP-forint tehát biztosan nem ebben a két konstrukcióban kereste a helyét.

Ennél kisebb, együttesen mintegy 192 milliárd forintnyi állománynövekedést a KTJ és a MÁP Plusz is fel tudott mutatni az év első 4,5 hónapjában, összességében pedig a lakossági állampapírok (PMÁP-ot kivéve) mintegy 2115 milliárdos névértékes állománybővülése áll szemben a PMÁP 2021 milliárdos állománycsökkenésével és 1051 milliárdos kamatkifizetésével, tehát elmondhatjuk, hogy mindösszesen 957 milliárdnyi PMÁP-pénz nem a lakossági állampapírokban landolt eddig.