Infostart.hu
eur:
385.23
usd:
331.69
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Nyitókép: Unsplash.com

Súlyos érvágás érte a nagy hírű egyetemet

Az amerikai kormány újabb, ezúttal 450 millió dollár (mintegy 162 milliárd forint) támogatást vont meg kedden a Harvard Egyetemtől, amiért az intézmény nem tett eleget a szövetségi adminisztráció elvárásainak többi között antiszemitizmus elleni intézkedések formájában.

A szövetségi oktatási minisztérium (Department of Education), az Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Minisztériuma (Department of Health and Human Services) és az Általános Szolgáltatások Hivatala (General Services Administration) levélben tájékoztatta a Harvard Egyetemet a döntésről. A dokumentum megfogalmazása szerint az elitegyetemek közé sorolt Harvard mára "a képmutatás és diszkrimináció táptalaja" lett, ahol "a megalkuvást az elszámoltathatóság fölé helyezik, az intézményi vezetők pedig eljátszották azt, hogy az egyetem igényt tarthasson adófizetői pénzekre". A kormányzati levélben kifejtik, hogy a Harvard számára "egy lejtőn felfelé vívott csatával" ér majd fel az, hogy helyreállítsa hírnevét mint a tudományos kiválóság helye.

A Trump-adminisztráció korábban már 2,2 milliárd dollár szövetségi támogatás folyósításának befagyasztásáról hozott döntést, aminek feloldását az egyetem vezetési rendjének reformjához, az antiszemitizmus elleni fellépéshez, a felvételi elvek módosításához kötötte. A kormányzat elvárásai közé tartozik az is, hogy a Harvard Egyetem világítsa át működését, és biztosítsa, hogy az intézményen belül "sok nézőpont" megjelenik.

A források újabb megvonásáról szóló döntésre a Harvard Egyetem vezetése egyelőre nem reagált, ugyanakkor Alan Garber egyetemi elnök hétfőn levélben vitatta a kormányzat korábbi bírálatát. Azt mondta, hogy az intézmény pártsemleges, és intézkedéseket hozott az antiszemita megnyilvánulásokkal szemben. Egyben annak a véleményének adott hangot, hogy a Harvard Egyetem működése megfelel a törvényeknek, és a szövetségi kormányzat által alkalmazott büntetőintézkedéseket nevezte törvénytelennek.

Az intézmény a közelmúltban többször jelezte, hogy nem tesz eleget a Trump-adminisztráció elvárásainak, és pert indított a kormányzattal szemben a források befagyasztása miatt, valamint azt hangoztatta, hogy saját belső jelentései alapján tervez reformokat az antiszemitizmus és az arabellenesség kezelésére.

Donald Trump az élesedő vita során azt is kilátásba helyezte, hogy megvonják a Harvard Egyetem adómentességét.

Az Egyesült Államok több vezető felsőoktatási intézménye, köztük a Columbia Egyetem, a Pennsylvaniai Egyetem és a Cornell Egyetem is központi források megvonásáról szóló döntéssel szembesült, amit a Trump-adminisztráció részben az Izrael-ellenes, palesztinpárti tüntetéseken tapasztalat antiszemita jelszavakkal és zsidó diákokkal szembeni megfélemlítő hangulattal indokolt.

Címlapról ajánljuk
Új fázisba lép a szlovákok atomerőmű-projektje

Új fázisba lép a szlovákok atomerőmű-projektje

Robert Fico úgy fogalmazott: Szlovákia egyedülálló helyzetbe kerülhetne, mivel a világ azon kevés országai közé tartozna, amelyeknek egyszerre van tapasztalata orosz és nyugati gyártmányú atomreaktorok üzemeltetésében.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

Emelkednek az amerikai tőzsdék, szárnyalnak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×