Infostart.hu
eur:
392.68
usd:
339.46
bux:
123499.44
2026. március 20. péntek Klaudia
Nyitókép: Unsplash.com

Súlyos érvágás érte a nagy hírű egyetemet

Az amerikai kormány újabb, ezúttal 450 millió dollár (mintegy 162 milliárd forint) támogatást vont meg kedden a Harvard Egyetemtől, amiért az intézmény nem tett eleget a szövetségi adminisztráció elvárásainak többi között antiszemitizmus elleni intézkedések formájában.

A szövetségi oktatási minisztérium (Department of Education), az Egészségügyi és Humán Szolgáltatások Minisztériuma (Department of Health and Human Services) és az Általános Szolgáltatások Hivatala (General Services Administration) levélben tájékoztatta a Harvard Egyetemet a döntésről. A dokumentum megfogalmazása szerint az elitegyetemek közé sorolt Harvard mára "a képmutatás és diszkrimináció táptalaja" lett, ahol "a megalkuvást az elszámoltathatóság fölé helyezik, az intézményi vezetők pedig eljátszották azt, hogy az egyetem igényt tarthasson adófizetői pénzekre". A kormányzati levélben kifejtik, hogy a Harvard számára "egy lejtőn felfelé vívott csatával" ér majd fel az, hogy helyreállítsa hírnevét mint a tudományos kiválóság helye.

A Trump-adminisztráció korábban már 2,2 milliárd dollár szövetségi támogatás folyósításának befagyasztásáról hozott döntést, aminek feloldását az egyetem vezetési rendjének reformjához, az antiszemitizmus elleni fellépéshez, a felvételi elvek módosításához kötötte. A kormányzat elvárásai közé tartozik az is, hogy a Harvard Egyetem világítsa át működését, és biztosítsa, hogy az intézményen belül "sok nézőpont" megjelenik.

A források újabb megvonásáról szóló döntésre a Harvard Egyetem vezetése egyelőre nem reagált, ugyanakkor Alan Garber egyetemi elnök hétfőn levélben vitatta a kormányzat korábbi bírálatát. Azt mondta, hogy az intézmény pártsemleges, és intézkedéseket hozott az antiszemita megnyilvánulásokkal szemben. Egyben annak a véleményének adott hangot, hogy a Harvard Egyetem működése megfelel a törvényeknek, és a szövetségi kormányzat által alkalmazott büntetőintézkedéseket nevezte törvénytelennek.

Az intézmény a közelmúltban többször jelezte, hogy nem tesz eleget a Trump-adminisztráció elvárásainak, és pert indított a kormányzattal szemben a források befagyasztása miatt, valamint azt hangoztatta, hogy saját belső jelentései alapján tervez reformokat az antiszemitizmus és az arabellenesség kezelésére.

Donald Trump az élesedő vita során azt is kilátásba helyezte, hogy megvonják a Harvard Egyetem adómentességét.

Az Egyesült Államok több vezető felsőoktatási intézménye, köztük a Columbia Egyetem, a Pennsylvaniai Egyetem és a Cornell Egyetem is központi források megvonásáról szóló döntéssel szembesült, amit a Trump-adminisztráció részben az Izrael-ellenes, palesztinpárti tüntetéseken tapasztalat antiszemita jelszavakkal és zsidó diákokkal szembeni megfélemlítő hangulattal indokolt.

Címlapról ajánljuk
„Ez már nem regionális, hanem globális konfliktus” – Szakértő: Irán sem fog félmunkát végezni

„Ez már nem regionális, hanem globális konfliktus” – Szakértő: Irán sem fog félmunkát végezni

„Nagyon sok olyan ember van, aki úgy gondolkodik, hogy megtámadták a hazáját, ezért bosszút állnak. Ez benne van a vallásban is, és számolni kell azzal, hogy Európában terrortámadásokat fognak végrehajtani, elsősorban amerikai és izraeli érdekeltségek ellen” – egyebek között erről beszélt az iráni háborúval kapcsolatban Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban.

Orbán Viktor Brüsszelben: dögönyözések, szurkálások és trancsírozások ellenére kitartottunk az álláspontunk mellett

Orbán Viktor szerint „azt remélik az EU-csúcs résztvevői, hogy Magyarországon politikai változás lesz”, olyanok jutnak hatalomra, akik mindent megtesznek, amit Brüsszel kér. A miniszterelnök szerint április 12-én lesz majd a második csata.
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Keszte Róbert: "A versenyképesség és a hatékonyság javítása növekedési kilátások hiányában elbocsátásokkal jár"

Keszte Róbert: "A versenyképesség és a hatékonyság javítása növekedési kilátások hiányában elbocsátásokkal jár"

A magyar gazdaság gyengélkedéséért a közvélekedéssel ellentétben nem elsősorban a német recesszió, hanem a magyar gazdaság szerkezete, az innovatív hazai vállaltok hiánya, a drága ipari energia és a folyamatosan dráguló munkaerő, valamint a sokszor kiszámíthatatlan és restriktív szabályozói környezet is felelős - mondta el a Portfolionak adott interjújában Keszte Róbert, a 900 tagvállalatot képviselő Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke. A Kamara elnöke szerint a tagvállalatok elsődleges szempontja most a hatékonyságnövelés és a költségmegtakarítás, ami a legtöbb szektorban belső reformokkal, átszervezésekkel és akár leépítésekkel is jár. Keszte Róbert szerint ugyanakkor a hazai gazdaságban van még tartalék, ennek kihasználásához azonban jó minőségű képzési rendszerre és vállalkozóbarátabb szabályozásokra van szükség. A DUIHK elnöke az interjúban a német-magyar gazdasági kapcsolatok jelentőségéről, Európa és Magyarország gazdasági átalakulásáról, valamint az autóipar aktuális kihívásairól is beszélt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×