A Költségvetési Tanácsnak (KT) a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tervezetével szemben nincsenek olyan alapvető ellenvetései, amelyek indokolnák a tervezettel kapcsolatban az egyet nem értés jelzését. A világgazdasági környezet bizonytalansága a szokásosnál is nagyobb mértékű, ezért a KT kötelességének érzi, hogy felhívja a figyelmet a tervezett célok elérését érintő kockázatokra - jelentette be a testület miután vasárnap megtárgyalta a törvényjavaslat tervezetét.

A KT megállapítja, hogy a költségvetési törvényjavaslat tervezete 2025-re vonatkozóan 2,5 százalékos, 2026-ra 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A tanács megítélése szerint a várakozásoktól elmaradó 2025. első negyedévi GDP adat és a világgazdaságban kialakult kereskedelmi feszültségek alacsonyabb növekedés irányába mutató kockázatokat jelentenek a költségvetési törvénytervezet bázisévének számító 2025-ös évre vonatkozóan.

A magasabb vámszintek tartós fennmaradása kedvezőtlenül érintené a magyar gazdaság exportszektorát,

miközben a bizonytalan kilátások széles körben visszafoghatják a beruházási aktivitást a 2026-os évre is áthúzódó növekedési kockázatokat okozva. Ezeket a kockázatokat tompítja, hogy a belső fogyasztás várhatóan tovább bővül a magas foglalkoztatás, a reáIbérek emelkedése és a háztartások nettó jövedelmét növelő kormányzati intézkedéseknek köszönhetően.

A tanács felhívja a figyelmet arra is, hogy az élénk bérdinamika fennmaradását illetően a következő hónapokban kiemelten figyelendő a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának tagjai között érvényben lévő bérmegállapodás felülvizsgálati mechanizmusa. Ennek értelmében a gazdasági növekedés, az infláció és a bruttó átlagkereset küszöbszintet meghaladó együttes eltérése a megállapodásban rögzített értékekhez képest a bérmegállapodás újratárgyalását vonhatja magával.

A költségvetési törvényjavaslat tervezete a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiányát 2026-ban a GDP 3,7 százalékában határozza meg, ami nagyságrendileg 0,3 százalékpontos csökkenést jelent a 2025. évre vonatkozóan bejelentett 4 százalék körüli kormányzati várakozáshoz viszonyítva. A tervezet alapján a költségvetési hiány csökkenését 2026-ban is elsősorban a kamatkiadások mérséklődése. A GDP-arányos bruttó eredményszemléletű kamatkiadások a törvénytervezet szerint 3,7 százalékra csökkennek 2026-ban, ami mellett a költségvetés kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenlege a 2024. évi tényleges és a 2025. évi várható értékéhez hasonlóan 2026-ban is egyensúly közelében alakul majd - állapította meg KT.

A tanács továbbra is szükségesnek tartja, hogy a kormányzati szektor hiánya a GDP 3 százaléka alá csökkenjen.

A tanács megítélése szerint a 2026. évi hiánycél megvalósulását érdemi kockázatok övezik. A 2026. évi tervezettől elmaradó gazdasági növekedés mérsékelné a költségvetés adóbevételeit, valamint a 2025. évi gazdasági növekedésre és a 2025. évi költségvetés teljesülésére vonatkozó lefelé mutató kockázatok bekövetkezése a bázishatáson keresztül szintén hatással vannak a 2026-os teljesítésre. Az uniós források elérhetőségét övező, továbbra is fennálló bizonytalanság hatására a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapból, valamint a 2021-2027-es kohéziós forrásokból származó bevételek előirányzattól elmaradó szintje változatlan kiadások mellett növelné a pénzforgalmi hiányt.

A kockázatok kezelését nehezíti, hogy a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzatában 50 milliárd forintos tartalék szerepel, amely elmarad a múltbeli szintektől és a kockázatok mértékétől is. Erre tekintettel a tanács javasolja a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzatának jelentős megemelését - áll a testület véleményében.

A tanács szerint a 2026. évi költségvetési törvényjavaslat tervezete megfelel az Alaptörvényben előírt államadósság-szabálynak, mivel a 2025 végére várható 73,1 százalékról 2026 végére 72,3 százalékra mérséklődik a GDP-arányos mutató.