Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 18. vasárnap Lukács
Nyitókép: Facebook/OTP Bank

Új rekord: több mint ezermilliárdos nyereséget ért el tavaly az OTP

Az OTP Bank tavaly az utolsó negyedévben a várakozások átlagának megfelelően 249,735 milliárd forint konszolidált korrigált adózás utáni eredményt ért el, 17 százalékkal magasabbat az előző év azonos időszakánál.

Az OTP Bank negyedik negyedéves konszolidált korrigált adózás utáni eredménye 22 százalékos elmaradást jelent az előző negyedévhez képest – derül ki a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján közzétett beszámolóból. Az OTP összesítésében készült eredménykonszenzus szerint az elemzők átlagosan 249,235 milliárd forint eredményt valószínűsítettek a negyedik negyedévre. A konszolidált korrigált adózás utáni eredmény tavaly a teljes évben 1076,139 milliárd forint lett, 19 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A jelentés szerint a bank minden földrajzi szegmense nyereséget termelt 2024-ben, a külföldi profit-hozzájárulás közel 70 százalékos volt. A negyedik negyedévben elért közel 250 milliárd forintos profit 22 százalékkal esett vissza negyedéves összevetésben, döntően a működési költségek és a kockázati költségek megugrása miatt. A tájékoztató szerint a negyedik negyedévben 92 milliárd forint összes kockázati költség terhelte az eredményt, amely a 2023 negyedik negyedéves érték közel kétszerese. Az éves összes kockázati költség 83 százalékkal 158 milliárd forintra nőtt, ezen belül a hitelekre képzett értékvesztés 25 százalékkal 90 milliárd forintra emelkedett.

Az éves eredménydinamikát befolyásolta a bázisidőszakban akvirált két bank bekerülése, illetve a román bank eladása kapcsán a korrekciós tételek között elszámolt közvetlen egyszeri eredményhatás: ez 2023-ban adózás után 85,5 milliárd forintot tett ki, míg 2024-ben nem volt ilyen korrekciós tétel. Az akvirált bankok a megtermelt eredményük révén is kedvezően hatottak az eredmény dinamikájára.

A működési eredmény éves bázison 22 százalékkal 1545,377 milliárd forintra nőtt tavaly – áll a jelentésben.

Az összes bevétel 2024-ben 17 százalékkal 2633,908 milliárd forintra emelkedett, 13 százalékkal 705,860 milliárd forintra a negyedik negyedévben.

A nettó kamatbevétel tavaly 22 százalékkal 1782,604 milliárd forintra nőtt, az utolsó negyedévben pedig 8 százalékkal 460,720 milliárd forintra emelkedett.

A nettó díjak, jutalékok 2024-ben 14 százalékkal 545,6 milliárd forintra emelkedtek egy év alatt. A mérlegfőösszeg 43 419 milliárd forint volt a negyedév végén, 10 százalékkal több az előző évinél. A menedzsment 2025-ben enyhe javulást vár a működési környezetben, így a nettó kamatmarzs a 2024-es 4,28 százalék közelében alakulhat. Az árfolyamszűrt organikus teljesítő hitelállomány növekedési üteme meghaladhatja a tavalyi 9 százalékos ütemet. A költség/bevétel mutató meghaladhatja a tavalyi 41,3 százalékos ütemet. A kockázati profil a 2024. évihez hasonló lehet, míg a tőkeáttét várható csökkenése miatt az éves ROE (sajáttőke-arányos megtérülés) alacsonyabb lehet a 2024. évi 23,5 százaléknál.

Az esetleges új akvizíciókkal kapcsolatban közölték: a bank továbbra is vizsgálja az értéknövelő akvizíciós lehetőségeket. Az OTP Bank Nyrt. a BÉT prémium kategóriás kibocsátója. Részvényei árfolyama egy éven belül 16 560 és 25 100 forint között változott.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: hazánkban a három legsúlyosabb társadalmi probléma egyike a korrupció

Szakértő: hazánkban a három legsúlyosabb társadalmi probléma egyike a korrupció

Tízből négy magyar a három legsúlyosabb társadalmi probléma egyikének tartja a korrupciót, ennél csak az inflációt és az egészségügy állapotát ítélik égetőbbnek – a többi között ez derült ki az Integritás Hatóság „Tiszta úton” kutatásából. Magyarországon ez az első reprezentatív felmérés, amely a korrupcióval kapcsolatos lakossági tapasztalatokat és attitűdöket vizsgálta. A részletekről Vajda Kinga, az Integritás Hatóság Tiszta úton című kutatási programjának vezetője beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Európa inkább klub, mint valódi unió – egyetlen döntő területen múlhat az EU gazdasági életképessége

Európa inkább klub, mint valódi unió – egyetlen döntő területen múlhat az EU gazdasági életképessége

Európa gazdasági problémája nem az, hogy összeomlóban van, hanem az, hogy termelékenység tekintetében már három évtizede egyre inkább lemarad az Egyesült Államoktól – állítja Philipp Carlsson-Szlezak, a Boston Consulting Group globális vezető közgazdásza. A Budapest Economic Forum 2026 konferencián tartott előadását követően a Portfoliónak adott interjújában arról beszélt, hogy az európai munkaerőpiacok szerepe a termelékenységi problémákban nem kap kellő figyelmet, figyelmeztetett arra, hogy több kormány fokozatosan elveszíti a gazdasági növekedés költségvetési eszközökkel történő ösztönzésének képességét, és hangsúlyozta: Európának végső soron sokkal mélyebb politikai integrációra lesz szüksége, ha vissza akarja szerezni gazdasági és geopolitikai súlyát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×