Jó hír, hogy csaknem két évtizede nem nőtt olyan nagy mértékben a magyar lakosság megtakarításainak az állománya, mint tavaly, 16,1 százalékkal. A gyarapodás még az inflációval korrigálva is majdnem rekordot döntött, 11 százalékos lett - írja a Portfolio.

A Magyar Nemzeti Bank friss statisztikáiból viszont nem csak ez derül ki, hanem viszonylag átfogó képet adnak a külföldön tartott megtakarításokról is. Ilyenek például a Revolut-számlák, a külföldi részvények, illetve a kevesebbek számára elérhető külföldi privátbanki számlák is.

Az MNB adatai szerint

a részvények és a befektetési jegyek körében a legmagasabb a külföldi megtakarítások aránya, a megtakarítások 12,3 százalékát tartják a magyarok külföldön, közel 7000 milliárd forintot.

Négy éve ez az arány még csak 7,2 százalék volt.

A tranzakciós adatok alapján csaknem a 2023-as összeggel megegyező, 729 milliárd forint áramlott külföldre vagy keletkezett ott 2024-ben. Mint írják, összehasonlításképpen az állampapírok kamathalmozódásával együtt 5812 milliárd forint volt a háztartási (belföldi és külföldi) megtakarítások teljes nettó tranzakciója tavaly, ebből tehát minden nyolcadik kapcsolódott külföldhöz.

A háztartási betétek, többek között a folyószámla- és lekötött betétek 27 százaléka van jelenleg külföldi betétben vagy belföldi devizabetétben, ami mérsékelt csökkenést jelent a 2023-as csúcshoz képest.

A kötvények és jelzáloglevelek esetében ez az arány 11,5 százalék, kilenc éve a legmagasabb érték - írja a lap.

A külföldi mellett a hazai devizás lehetőségek is meg-megmozgatják a megtakarítók fantáziáját. Az MNB adatai meglehetősen korlátozottak e téren, mindenesetre azt mutatják, hogy a betétek és a kötvények, jelzáloglevelek esetében nem az utóbbi két év volt ilyen szempontból intenzív, hanem a 2020-2022 közötti időszak. Ez alapján úgy tűnik, hogy míg korábban egyszerre látszódott a külföldi, illetve a belföldi devizamegtakarítások előtörése, az utóbbi két évben a külföldi állomány nőtt dinamikusan.