A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be az amerikai pénzminiszterrel tervezett tárgyalása előtt, hogy ő lesz most az első külföldi miniszter, akit Scott Bessent fogad a hivatalba lépése óta.

Elmondta, hogy át fogják tekinteni az ukrajnai háború nyomán Európában kialakult helyzetet, hiszen a fegyveres konfliktus miatt a kontinens gazdasága is komoly károkat szenvedett, a szankciós politika, az égbe szökő infláció súlyos kihívásokat jelentett az elmúlt években.

„Nekünk az az érdekünk, hogy béke legyen, mert a gazdasági fejlődésnek a természetes közege a béke, és ha béke lesz, akkor az egy óriási nyomást fog levenni a magyar gazdaságról, nagy felszabadító erővel fog hatni rá” – fogalmazott.

Majd hozzátette, hogy a kétoldalú pénzügyi-gazdasági együttműködés kérdései is napirenden lesznek, és sok munka vár a felekre, minthogy az előző, Joe Biden vezette amerikai adminisztráció „ellenségként tekintett” a magyar kormányra, és számos olyan intézkedést hozott, amellyel aláásta a kapcsolatokat.

Erre példaként hozta fel a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény felmondását, ami jelentősen csökkentette hazánk vonzerejét az amerikai vállalatok szemében. „Szeretném, ha meg tudnánk állapodni pénzügyminiszter úrral arról, hogy megkezdjük a tárgyalásokat újra a kettős adóztatást elkerülő egyezmény megkötéséről, ami egy nagy vonzerőnövekedést jelentene a magyar gazdaság számára.

Szeretnék egy új típusú pénzügyi együttműködésről is tárgyalni”

– emelte ki.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy szó lesz majd a szankciókról is, mivel „a Biden-adminisztráció kicsinyes bosszúból olyan intézkedéseket hozott a távozása előtt néhány nappal, amelyek egyértelműen sértik Magyarország érdekeit, gazdasági érdekeit, sértik az energiaellátásunk biztonságát”.

És utóbbiak kapcsán érintette a paksi nukleáris beruházás szankciós listára helyezését, a földgázért való fizetés akadályozását, a magyar-szerb kőolajvezeték építésével kapcsolatos nehézségeket. „Rogán Antal miniszter kollégám szankciós listára helyezése is egyfajta kicsinyes, pitiáner bosszúja volt a megbukott, Budapestről frusztráltan távozó korábbi nagykövetnek, és őszintén remélem, hogy ezen, politikai bosszú által motivált, Magyarországnak károkat okozó szankciós intézkedések ügyében is ma miniszter úrral majd előre tudunk lépni” – jelentette ki.

A miniszter végezetül arra is kitért, hogy mostani találkozója is része annak az új aranykornak, amely a magyar–amerikai kapcsolatokban köszönthet be Donald Trump hivatalba lépésével, ugyanis az Egyesült Államok új elnöke nem ellenségként, hanem barátként tekint Magyarországra.

Szavai szerint ezen szorosabb együttműködésből a magyar gazdaság is sokat tud majd profitálni, s ezért összehívták az Amerikai-Magyar Üzleti Tanács rendkívüli ülését, amelynek során a hazánkban jelen lévő legnagyobb amerikai vállalatok képviselőivel fog egyeztetni.

Emlékeztetett arra is, hogy az amerikai cégek továbbra is a harmadik legnagyobb beruházói közösséget alkotják Magyarországon, mintegy 1200 vállalat több mint százezer embernek ad munkát. „Az elmúlt tíz év során 140 amerikai vállalati nagyberuházáshoz nyújtott a kormány támogatást. Ezek a beruházások mintegy 1000 milliárd forintos értéket képviseltek, 19 ezer új munkahelyet hoztak létre, és nagyjából 140 milliárd forintos kormányzati támogatást adtunk mindezekhez” – tájékoztatott.

Valamint kifejtette, hogy az utóbbi napokban bejelentették a valaha volt legnagyobb kutatás-fejlesztési beruházást a Diligent Corporationnel, kedden pedig űripari és oktatási együttműködési megállapodást írtak alá a Voyager Technologies-zal.