Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 16. péntek Gusztáv
Stack of money coin with trading graph for finance investor. Cryptocurrency digital economy.  Financial investment background concept. 3d rendering
Nyitókép: KanawatTH/Getty Images

Elemző: 8–9 százalékos átlagos bérnövekedés lehet idén

A piaci várakozásoknál kedvezőbben alakult 2024 negyedik negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye, így tavaly a hazai gazdaság kikerült a recesszióból – mondta az InfoRádióban a Központi Statisztikai Hivatal adatait értékelve a Gránit Alapkezelő vezető elemzője. Regős Gábor arról is beszélt, hogy tavaly a termelési oldalon a szolgáltatások jól teljesítettek, a mezőgazdaság és az építőipar kevésbé, illetve nem alakult túl kedvezően az export sem.

Véget ért a technikai recesszió Magyarországon a KSH csütörtöki tájékoztatása szerint. A GDP volumene a tavalyi negyedik negyedévben a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint pedig 0,2 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest a magyar gazdaság teljesítménye fél százalékkal bővült. 2024-ben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint fél százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint 0,6 százalékkal haladta meg az előző évit.

A Gránit Alapkezelő vezető elemzője az InfoRádióban elmondta: a negyedik negyedéves adat jobb az előzetes piaci várakozásokhoz képest. Emlékeztetett, hogy a KSH hónapról hónapra ismerteti az ipar, az építőipar, valamint a kiskereskedelem adatait is, és az októberi, novemberi számok alapján azt azért előre lehetett vetíteni, hogy kikerül a technikai recesszióból az ország.

Regős Gábor hozzátette: az éves gazdasági teljesítmény jobb lett, mint 2023-ban. Összehasonlításképpen megjegyezte, hogy Németország már második éve recesszióban van, igaz, nem kiugróan rosszak az ottani adatok sem. Bár a hazai gazdaság éves átlagban javítani tudott az előző évhez viszonyítva, az elemző szerint ez az adat még így is bőven elmarad a kormányzat által a 2024-es év elején kijelölt négyszázalékos bővüléshez képest.

A KSH most még csak a fő sarokszámokat hozta nyilvánosságra, a részletes adatokat csak később fogja közölni. Regős Gábor szerint éppen ezért érdemes várni a mély elemzésekkel, az viszont jól látszik, hogy a fogyasztás egyértelműen nőtt idehaza, ami annak is a következménye, hogy tavaly 9 százalékkal emelkedtek a reálbérek. A helyzet ezen a területen is lehetne még jobb, ugyanis a fogyasztás bővülése csak részben jelent meg a kiskereskedelmi forgalomban.

Az emberek nagyobb arányban inkább különböző szolgáltatásokat vettek igénybe, illetve megnőtt a bevásárlóturizmus és a külföldi webshopok szerepe, ami magyar szempontból problematikus.

Regős Gábor arról is beszélt, hogy egyértelműen visszaestek a beruházások, ami már a korábbi időszakokra is jellemző volt, a negyedik negyedév pedig nem tudta korrigálni ezt a negatív tendenciát. Mint fogalmazott, a szerény mértékű gazdasági növekedés olyan okokra vezethető még vissza, mint az uniós források visszatartása, a bizonytalan gazdasági környezet vagy az állami és önkormányzati forráshiány. Az elemző hozzátette: számos cég azért nem vág bele nagyszabású beruházásba, mert nincs iránta megfelelő kereslet, illetve érdeklődés hiányában nagyon kevés lehetőség van exportra.

A visszahúzó tényezők negatívan befolyásolták egyebek mellett az ipar, a jármű- és akkumulátorgyártás helyzetét, mérsékelt volt a külső kereslet is, így nem alakult kedvezően az export. A szolgáltatásokról sincs még friss adat, de Regős Gábor szerint ebben a szektorban sokkal jobb a helyzet, mint ahogy a turizmusban is. „A külföldi vendégéjszakák számában jelentősebb növekedés volt tapasztalható, ami vélhetően hatott az exportra is. A termelési oldalon tehát a szolgáltatások teljesítettek jól, a mezőgazdaság és az építőipar viszont nem annyira” – magyarázta.

Regős Gábor a 2025-ös évben 2,5–2,6 százalékos gazdasági növekedést vár, mint ahogy a fogyasztásban is további bővülésre számít. Nagy kérdés, hogyan alakul a reálbér-növekedés, mert ennek más területeken is lesz hatása. A Gránit Alapkezelő vezető elemzője úgy kalkulál, hogy

4,2–4,3 százalékos lesz az infláció, ami 8–9 százalékos átlagos bérnövekedést vonhat maga után, ez pedig magával húzhatja majd még inkább a fogyasztást.

Mint fogalmazott, a tavalyi bázisról nem lesz nehéz növekedést elérni a beruházásoknál, amelyeken belül „talán egy kicsit jobban tudnak majd hasítani” az állami beruházások. Az export esetében pedig az új gyártókapacitások hadrendbe állása segíthet sokat a kedvezőbb számok elérésében. Regős Gábor nem optimista a német gazdasági kilátásokat illetően, ami döntően meghatározza, milyen lesz a külső kereslet.

A beruházások lehetséges megélénkülésében katalizátor lehet az építőipar rendelésállománya. Az elemző szerint nagyobb bizakodásra adhatna okot, ha megérkeznének az uniós pénzek és ha megemelnék a bérek vásárlóerejét. Úgy gondolja, a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé kellene elmozdulni, mert ezzel ösztönözni lehet más szektorokat, szereplőket is. Mint fogalmazott, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy vannak külső befolyásoló tényezők is. A külső kereslet szempontjából például egyáltalán nem mindegy, mennyire lesz versenyképes Európa, illetve hogyan alakulnak az egyes geopolitikai konfliktusok, akár Ukrajnában, akár a Közel-Keleten. „Nagyon jó lenne, ha a magyar árak versenyképesebbek lennének, és nem külföldre járnának a háztartások bevásárolni” – tette hozzá a Gránit Alapkezelő vezető elemzője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×