Az Egyesült Államok még a távozó Biden-adminisztráció utolsó napjaiban, január 10-én szankciókat hozott az orosz olaj- és gázszektorral szemben, amelyek többek között célba vették a Gazprom Neft és a Gazprom többségi tulajdonába tartozó szerbiai NIS olaj- és gázipari céget is. Ennél a cégnél megszabták az amerikaiak, hogy 45 napon belül el kell adniuk az oroszoknak a tulajdonrészüket - írja a Portfolio.
A megszorítások tényét Alekszandr Vucic elnök is elismerte. A minap Belgrádban tárgyalt Orbán Viktor magyar kormányfő és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, és feltehetően érintették a témát a Török Áramlat gázvezetékkel és a megnövelendő szlovákiai szállításokkal együtt, amit aztán a magyar miniszterelnök aztán Pozsonyban be is jelentett.
Szerbia egyetlen olajfinomítója a NIS tulajdonában van, egyben a NIS az egyetlen szerbiai repülőgépüzemanyag-gyártó, és korábban ki is emelte, hogy az egyik legnagyobb vásárlója a Wizz Air, és a társaság belgrádban állomásoztat egy gépet.
A lap azt írja, az értesülés szerint az amerikai szankció értelmében a Wizz Air elkerüli, hogy a NIS-től kelljen üzemanyagot vennie, így inkább technikai leszállásokat hajt végre Budapesten és Temesváron, hogy fel tudja tankolni belgrádi gépét.
A légitársaság a lapnak küldött közleményében közölte: "A Wizz Air leszögezi, hogy az üzemanyag-szállítóval szemben említett szankciók nem befolyásolják a légitársaság menetrendjét. Mivel a szankciók jogi kérdésnek minősülnek, a légitársaság nem nyilatkozhat bővebben az ügyről."