Hozzátette: a vendégéjszakák számának növekedése Magyarországon 150 százalékkal haladta meg az uniós átlagot, a versenytársakat minden mutatóban felülmúlta az ország. Tavaly minden korábbinál több, 18 millió turistát fogadtak a magyarországi szálláshelyek, ez 11 százalékos növekedés 2023-hoz képest, ezen belül 9,3 millió belföldi, és 8,7 millió külföldi vendég érkezett – ismertette.
A turisták által eltöltött 44,2 millió vendégéjszakán belül nagyjából 50-50 százalékos a belföldiek és külföldiek aránya.
A kiemelkedő eredmények okaként az elnök az adatvezérelt turisztikai döntéshozatalt, az influenszer-kampányokat, és a budapesti repülőtér magyar tulajdonba kerülését emelte ki. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren tavaly nagyjából 17 millió utas fordult meg az előzetes adatok alapján, ami több mint 17 százalékos növekedést jelent – jegyezte meg.
Hozzátette: a 2024-es új rekordév eredményeiben jelentős része volt a főváros kirobbanó teljesítményének. Tavaly Budapest minden korábbit meghaladó, 24 százalékos növekedéssel csaknem 6 millió külföldi turistát vonzott. Budapesten a szolgáltatók bevétele 20 százalékkal nőtt – sorolta, megjegyezve: mindez azért fontos, mert a fővárosban keletkezik a külföldiek által eltöltött magyarországi vendégéjszakák 60 százaléka.
A szálláshelyek bevétele országosan 2023-ban 906 milliárd forint volt, tavaly 1050 milliárd, ami 16 százalékos növekedés. A vendéglátóhelyek bevételei 11 százalékos növekedéssel elérték a 2005 milliárd forintot.
A rekordévből a vidéki szolgáltatók is profitálhattak, a hazai térségek forgalmát tavaly is látványosan húzták a fürdővárosok, az 5 legtöbb vendégéjszakát elért település Siófok, Hajdúszoboszló, Hévíz, Balatonfüred, és Zalakaros – ismertette. A Balaton töretlen népszerűségét mutatja, hogy a térségbe 7 százalékkal több, 3 milliót meghaladó számú vendég érkezett, az ottani szálláshelyek adták a vidéki vendégforgalom egyötödét.
A SZÉP-kártya továbbra is a belföldi turizmus motorja maradt. Közlése szerint 454 milliárd forint feltöltés érkezett, és 432 milliárd forint költést regisztráltak, a turisztikai célú költések értéke 9 százalékkal nőtt.
Guller Zoltán kiemelte: Magyarországon turisztikai konjunktúra van, és a külföldi turisták száma annak ellenére nőtt, hogy zajlik az orosz–ukrán valamint a gázai konfliktus. A magyar gazdaság motorja a turizmus, az ágazat teljesítménye minden negyedévben felfelé húzta a GDP-t, nemzetgazdasági hozzájárulása csaknem 13 százalékot tesz ki – jegyezte meg. A folyó fizetési mérleg tavalyi 5 milliárd eurós többletének 80 százalékát adja várhatóan a turizmus – mondta. Úgy vélte, ha ilyen ütemben erősödik szektor, akkor akár már 2030 előtt elérhető lesz a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiában kitűzött 20 milliós vendégszám, és 50 millió vendégéjszaka, valamint 16 százalékos GDP-hozzájárulás.