Nagyon jól jártak azok, akik aranyba fektettek akár itthon, akár világszerte 2024-ben. A hazai befektetőknek például részben a forint gyengülése miatt 45 százalékot hozott az aranyba való invesztálásuk. A Conclude Befektetési Zrt. értékesítési vezetője az InfoRádióban elmondta: tavaly kirívóan jó hozamnak örülhettek az aranybefektetők annak ellenére, hogy 2023 végén még az elemzők mellett a piac szereplőinek többsége is a kamatcsökkentési ciklus beindulását várta 2024 elejére. Juhász Kristóf felidézte, hogy az első amerikai kamatvágásra szeptemberig kellett várni, de ez nem befolyásolta az arany teljesítményét, ami még korábban, 2024 márciusában áttörte a 2100 dollár/unciánál húzódó szintet, amire azt megelőzően négy évig nem volt példa.

A nemesfém árfolyama ezt követően megállíthatatlanul menetelt egészen 2800 dollárig, amivel történelmi csúcs született az amerikai elnökválasztás előestéjén.

A szakértő szerint a magasan maradó kamatszintek ellenére azért tudott ilyen lendületesen emelkedni az arany árfolyama, mert „visszatért a geopolitika az aranypiacra”, és ennek köszönhetően a feltörekvő országok jegybankjai „kicsavarták a kormányrudat” az amerikai jegybank (Fed) kezéből. Többek közt Kína, India, Törökország, Lengyelország, Csehország és Magyarország is folytatta az évek óta tartó aranyvásárlási programját, és ezzel jelentős keresletet támasztottak a fizikai arany iránt.

Juhász Kristóf kiemelte, hogy ebben a helyzetben

globális szereplővé vált a Magyar Nemzeti Bank, ugyanis tavaly szeptemberben 15,5 tonnányi aranyat vásárolt, amivel történelmi rekordot jelentő 110 tonnás aranytartalékot ért el.

Az elemző hozzátette: a globális jegybanki kereslet, az erős ázsiai piaci jelenlét, valamint az amerikai elnökválasztás előtt a nyugati spekulatív befektetők tevékenysége „repítette az egekbe” a sárga nemesfém árfolyamát. 2024-ben ugyanis dollárra átváltva 26 százalékkal nőtt az arany árfolyama, ezzel megelőzte az S&P 500 amerikai részvényindex egy évvel korábbi teljesítményét. A magyar aranybefektetők pedig még a forintgyengülésből is jól jöttek ki, és soha nem látott, 45 százalékos éves hozamnak örülhettek tavaly.

Az értékesítési vezető szerint bizonyos jelek arra utalnak, hogy idén újabb inflációs hullám veheti kezdetét a világban, amit jól jelez, hogy jelenleg is elég magasan vannak például az energiaárak, illetve továbbra is fennállnak geopolitikai bizonytalanságok. Ehhez társul még ráadásul a csökkenő kamatkörnyezet, és a World Gold Council (Arany Világtanács) 40 évre visszatekintő és egyben előrejelző elemzése alapján egy agresszív kamatcsökkentés hatására a közeljövőben akár 15 százalékkal is nőhet az arany árfolyama. Mindez azt jelentené, hogy

a jelenlegi 2600 dollár körüli szintről a 3000 dollár/unciányi lélektani határig emelkedne az árfolyam.

Juhász Kristóf tájékoztatása szerint ez leghamarabb fél éven belül történhet meg. Hozzátette: ha pozitív forgatókönyv valósul meg, és erős gazdasági fellendülés lesz a világban, abból a sárga nemesfém „kis testvérei”, az ezüst és a platina is profitálnának.

A szakértő úgy kalkulál, hogy az állampapírok hozamát továbbra is felül fogja múlni az aranyforintban számított hozam, vagyis a befektetők idén is reménykedhetnek hasonló sikerekben, mint 2024-ben.

A Conclude Befektetési Zrt. elemzése szerint 2024 „az arany bika piac első éve volt”. Juhász Kristóf elmondta: többször visszatesztelték a 2500 dollárnál húzódó ellenállást, és ez eddig mindig megfogta az aranyárfolyam esését. Mint fogalmazott, „erős kezek jönnek be a piacra vásárolni”, többek közt jegybankok, befektetési alapok, illetve magántőke-kezelők. Ezek a szereplők pedig hosszú távra terveznek. „Akik hosszú távon állampapírok hozamát meghaladó eszközbe szeretnének fektetni, azoknak érdemes aranyban gondolkodniuk. Továbbra is javasoljuk a stratégiai aranykészlet felépítését, egyáltalán nincs késő az aranymegtakarítás elkezdéséhez. A spekulatívabb befektetést keresőknek pedig az ezüst és a platina piacán nézhetnek szét” – összegzett Juhász Kristóf.