Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 8. szombat László
Pintér Sándor belügyminiszter (b) érkezik az Európai Unió bel- és igazságügyi minisztereinek találkozójára Brüsszelben 2024. december 12-én.
Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka

Nem lágyul Brüsszel a magyar kormánnyal szemben

Az Európai Bizottság határozatot fogadott el Magyarországgal kapcsolatban az uniós költségvetés általános feltételrendszere keretében. A határozat megállapítja, hogy a Bizottságnak december elején bejelentett magyar jogszabály nem kezeli megfelelő módon az úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban felmerülő összeférhetetlenségi kockázatokat – derül ki a Bizottság hétfői közleményéből.

A Tanács a Bizottság javaslata alapján 2022. december 15-én végrehajtási határozatot fogadott el az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről.

Magyarország 2024. december 2-án hivatalosan értesítette a Bizottságot a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra és az azok által fenntartott szervezetekre vonatkozó konkrét jogszabály-módosításokról.

Ezzel az értesítéssel Magyarország felkérte a Bizottságot, hogy javasolja a Tanácsnak a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó, a Tanács által 2022-ben elfogadott intézkedés kiigazítását vagy megszüntetését – írja a Portfolio.

A hétfői határozattal a Bizottság megállapította, hogy a jogszabály-módosítások nem kezelik megfelelően a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumait érintő összeférhetetlenségi aggályokat.

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra és az általuk fenntartott szervezetekre vonatkozó intézkedésnek hatályban kell maradnia.

A Bizottság egyértelműen felvázolta, milyen kiigazítások lennének szükségesek a helyzet megfelelő orvoslásához.

Magyarország bármikor meghozhat és bejelenthet olyan új korrekciós intézkedéseket, melyekkel meggyőzi a Bizottságot arról, hogy ki kell igazítani vagy meg kell szüntetni a Tanács által elfogadott intézkedéseket.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Váratlan merénylet rengette meg az aranykorát élő Amerikát – Miért ölték meg az Egyesült Államok 20. elnökét?

Váratlan merénylet rengette meg az aranykorát élő Amerikát – Miért ölték meg az Egyesült Államok 20. elnökét?

Az amerikai Egyesült Államok elnökei közül négyen lettek merénylet áldozatai. Abraham Lincoln, William McKinley és John F. Kennedy mellett a legkevésbé ismert James A. Garfield, akivel Lincoln halála után mindössze 16 évvel végzett egy gyilkos golyó. Pedig Garfield 200 napig sem tartó elnöksége ígéretesen indult: már hivatali ideje legelején komoly ütést vitt be az Egyesült Államok politikáját évtizedek óta meghatározó és mind korruptabbá váló kliensrendszernek. Művét azonban a gyorsan jött merénylet miatt nem tudta kiteljesíteni, és ez a többre hivatott politikus végül csak egy lábjegyzet lett az amerikai elnökök történetében. A Netflixen most látható, Merénylet az elnök ellen (Death by Lightning) című, Budapesten részben magyar stábbal forgatott és nagy kritikai sikert aratott négyrészes minisorozat most előhozta a feledés homályából az Egyesült Államok 20. elnökét és az amerikai polgárháborút követő időket. Ennek kapcsán megnéztük a Garfield és merénylője, Charles J. Guiteau története mögött feltáruló izgalmas korszakot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×