Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nyomtatott Magyar Állampapír Plusz a belvárosi 5-ös számú postán 2019. november 28-án.A november eleje óta megvásárolható nyomtatott Magyar Állampapír Plusz 5 éves futamidejű, névre szóló, nyomdai úton 10.000, 50.000, 100.000, 500.000, 1.000.000, 2.000.000 forintos címletekben előállított, fix, sávos kamatozású lakossági állampapír.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Rekord: már egymillió ember vásárolt állampapírt

Varga Mihály pénzügyminiszter jelentette be a történelmi rekordot közösségi oldalán, még sosem volt hét számjegyű a Magyar Államkincstárnál állampapírt vásárolók száma.

Varga Mihály kiemelte: ezzel Magyarország az első helyen áll uniós összehasonlításban, nálunk a legerősebb a családok szerepe az adósságfinanszírozásban.

Az ország stabilitása szempontjából stratégiai jelentőségű, hogy az államadósság csökkentése mellett annak szerkezetét is javítsák, a külföldiek arányát csökkentsék, a magyar családokét pedig növeljék - fejtette ki a pénzügyminiszter.

Ebben komoly előrelépést ért el a kormány az elmúlt 14 évben, a 2010-es 3 százalékról mára 20 százalék fölé emelkedett a lakosság részaránya az államadósságban, míg a külföldieké 65 százalékról 40 százalékra, a devizaadósság pedig 50 százalékról 30 százalék alá javult - ismertette. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy a külföldi hitelezőknek kevesebb, a magyar embereknek több kamatot fizetnek.

Az állampapír a családoknak biztonságos, adómentes és magas hozamú befektetést nyújt, az államnak pedig stabil és kiszámítható finanszírozást jelent - hangsúlyozta Varga Mihály.

Állampapírt ma már akár telefonról is, néhány kattintással lehet vásárolni a WebKincstár és a MobilKincstár felületein - hívta fel a figyelmet a pénzügyminiszter a Facebook-oldalára feltöltött videóban.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×