Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Pexels.com

Az égbe szökött a légiközlekedők száma

Az Európai Unióban légi úton közlekedők száma mintegy 973 millió volt 2023-ban, ami 19,3 százalékos növekedés 2022-höz képest (816 millió) – tájékoztatott az Európai Unió luxembourgi székhelyű statisztikai hivatala, az Eurostat.

Az uniós hivatal közlése szerint az adatok azt mutatják, hogy 2023-ban valamennyi uniós országban nőtt a légi közlekedésben szállított utasok száma 2022-höz képest.

A légiutasok számának legnagyobb növekedését Málta (+33,3 százalék), Szlovénia (+30,9 százalék) és Csehország (+29,4 százalék) jelentette, míg a legalacsonyabb növekedést Észtország (+7,9 százalék), Görögország (+9,6 százalék) és Litvániában (+12,3 százalék).

Az EU-n belüli teljes légi árufuvarozás és a postai küldemények szállítása 2023-ban 5,2 százalékkal csökkent az előző évhez képest. A belföldi (-4,1 százalék), az EU-n belüli (-5 százalék) és az unión kívüli (-5,3 százalék) szállítás mutatói mind csökkentek tavaly.

A tagországok között a légi árufuvarozás és a postai küldemények szállítása a legnagyobb mértékben Szlovákiában (-38,6 százalék), Észtországban (-22,6 százalék) és Luxemburgban (-18 százalék) csökkent. A legnagyobb növekedést Spanyolországban (+17,9 százalék), Máltán (+17,6 százalék) és Finnországban (+9 százalék) regisztrálták.

Tavaly az Európai Unióban található öt legnagyobb repülőtér mindegyike jelentős utasforgalom-növekedésről számolt be. A párizsi Charles de Gaulle repülőtér 67,4 millió (+17,3 százalék), az amszterdami Schiphol 61,9 millió (+17,9 százalék), a madridi Barajas 60,1 millió (+20,4 százalék), a frankfurti légikikötő 59,3 millió (+21,5 százalék), míg a barcelonai El Prat repülőtér 49,8 millió (+20,6 százalék) utast szolgált ki. Az EU-ban Roma-Fiumicino volt a hatodik legforgalmasabb repülőtér tavaly 40,3 millió utassal, de a legnagyobb növekedést mégis ez a légikikötő könyvelhette el (+38,2 százalék) - hívták fel a figyelmet.

Az EU 10 legnagyobb repülőre közül az utasforgalom legkisebb, +10,6 százalékos növekedését az előző év adataihoz képest a párizsi Orly repülőtéren regisztrálták 2023-ban – derült ki az Eurostat jelentéséből.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×