Az euróövezet gazdasági növekedése valószínűleg gyenge marad a közeljövőben, jövőbeni kilátásait pedig több bizonytalansági tényező gyengíti - jelentette ki az Európai Központi Bank (EKB) elnöke szerdán az Európai Parlamentben tartott meghallgatásán.

Christine Lagarde szerint az EKB jelenlegi fő aggodalma az euróövezet szolgáltatási szektorában tapasztalható gyengülő üzleti tevékenység, valamint az ipari szektor teljesítményének hosszabb ideje tartó hanyatlása. Felhívta a figyelmet a geopolitikai feszültségekkel járó kockázatokra, és óva intett attól, hogy akadályokat állítsanak a globális kereskedelem elé.

Az EKB vezetője azt mondta, hogy felmérések szerint a gazdasági aktivitás növekedése rövid távon gyengülni fog. Úgy vélte továbbá, hogy a reálbérek és a befektetések megerősödnek, ahogy múlik a korábbi monetáris szigorítások hatása.

A munkaerőpiacról szólva Christine Lagarde egyebek között azt mondta, hogy az eddig rugalmasnak bizonyult. A munkanélküliségi ráta októberben alacsony, 6,3 százalék maradt, miközben a foglalkoztatottak száma 300 ezerrel bővült a harmadik negyedévben. A felmérések ugyanakkor a foglalkoztatás növekedésének lassulását és a munkaerőkereslet további mérséklődését jelzik.

Christine Lagarde megjegyezte, hogy az EKB várakozása szerint az infláció jövőre a 2 százalékos cél felé lassul annak ellenére, hogy a folyó negyedévben átmeneti gyorsulás tapasztalható. AZ euróövezetben 2,3 százalékra gyorsult az infláció az októberi 2 százalékról.

Az EKB következő kamatdöntő ülését december 12-én tartja, és a kereskedők véleményének átlaga szerint 25 bázispontú csökkentésről döntenek.