Az orosz újság beszámolóját a Kyiv Post című angol nyelvű, ukrán portál ismerteti. Eszerint legalább 36, a belföldi forgalom 26 százalékát lefedő kis vagy közepes méretű légitársaság került végveszélybe. Egyikük, a NordStar Airlines vezérigazgatója az Izvesztyijának úgy nyilatkozott, hogy a legnagyobb gond a lízingelt repülőgépekkel van. Moszkva ugyanis válaszul a nyugati szankciókra úgy rendelkezett, hogy orosz vállalatok a külföldi partnereiknek is csak rubelben fizethetnek. Ellenben ezt a nyugati lízingcégek nem fogadják el, így a bérleti díjakat nem lehet kifizetni.

A tartozások felhalmozódása pedig odavezet, hogy a nyugatiak sorra mondják fel a szerződéseket és követelik vissza az utasszállító gépeiket. De még ennél is nagyobb csapást jelent az az új adórendelet, amely 2025-től lép érvénybe Oroszországban. A kis és közepes légitársaságok eddig a költségeik csökkentésére használták a nyugati lízingcégek által el nem fogadott rubel összegeket. Csakhogy január elsejétől az orosz állam ezekre is profitként tekint, és 25 százalékos nyereségadót vet ki rájuk. Ez viszont csődbe viheti a társaságok jelentős részét – állította Leonyid Mohov, a NordStar vezérigazgatója.

Azt is elmondta: csak a három legnagyobb társaság, az Aeroflot, az Ural Airlines és az S7 Airlines tudta megvásárolni a korábban lízingelt repülőgépeit. A többieknek továbbra is havonta kellene fizetniük a lízingdíjakat, amik egy A-320-as utasgép után 80 ezer és 150 ezer amerikai dollár között lehetnek.

Az ugyancsak az Izvesztyijának nyilatkozó Andrej Patrakov, az orosz repülésbiztonsági szolgálat, a RunAvia alapítója pedig azt közölte, hogy a ki nem fizetett bérleti díjakat a légitársaságok főleg a hirtelen megugrott alkatrész-, illetve szervizárakra fordították. A nyugati szankciók miatt ugyanis kénytelenek a fekete piacon alkatrészekhez jutni, valamint illegálisan próbálnak megfelelően képzett, külföldi szakembereket alkalmazni, és ez mind jócskán megemeli a költségeket.

A helyzet a Kyiv Post szerint annyira súlyos, hogy Oroszország nemrég Kazahsztántól kért segítséget, mert már nincs elég repülőgép a belföldi légi járatok fenntartásához. Az orosz fapados társaságok viszont szigorú üzemanyag-takarékossággal igyekeznek csökkenteni a költségeiket, viszont ez már sok esetben a repülés biztonságát is veszélyezteti.