A közlemény szerint a találkozón a tárcavezető ismertette a kormány 21 intézkedésből álló új gazdaságpolitikai akciótervét, amely hozzájárul ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3-6 százalék közötti növekedést érhessen el.

A miniszter ismertette: a kormányzat célja, hogy a gazdasági növekedés eredményeit a társadalom lehető legnagyobb részéhez eljuttassa, különös tekintettel a családokra, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozásokra. Ezzel összhangban az akcióterv második pillére a jövedelmek vásárlóerejének növelését célozza. Ennek részeként a kormány arra törekszik, hogy hároméves bérmegállapodás jöjjön létre a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseletek között,

így a közeljövőben a minimálbér elérheti az ezer eurót, a bruttó átlagkereset pedig az 1 millió forintot

– írták.

Nagy Márton leszögezte ugyanakkor, hogy figyelembe véve a gazdaság és a vállalkozások teljesítőképességét, a gyors bérkonvergenciának a dinamikus gazdasági növekedésen és vállalati hatékonyság és termelékenység javuláson kell alapulnia. Hozzátette: 2025-ben a magyar gazdaság 3-4 százalékkal bővülhet, 2026-ban pedig áttérhetünk a 4-5 százalékos GDP növekedési sávba. A gazdaság fokozott bővülésének köszönhetően a költségvetés helyzete a következő években tovább fog javulni. Ez a folyamat megnyitja a lehetőségét annak, hogy a munkaadói adóterhek a következő években tovább csökkenjenek, ezáltal az adóék is alacsonyabb szintre csökkenhessen. A miniszter ennek kapcsán külön hangsúlyozta, hogy a korábbi bérmegállapodásnak köszönhetően a munkaadók számára óriási előnyt jelentett a munkaadói járulékok 28,5 százalékról 13 százalékra csökkentése – áll a közleményben.

Az egyeztetésen a tárcavezető meghallgatta az érdekképviseletek véleményét, észrevételeiket és meglátásait az új gazdaságpolitikai akciótervvel, valamint a kormányzati célokkal kapcsolatosan. A felek megállapították, hogy a magas bérdinamikának és az alacsony szintre szorított inflációnak köszönhetően már egy éve nő a reálbér, a fizetések vásárlóereje. Ez nemcsak a családok szempontjából pozitív, hanem a kereslet élénkülése okán a gazdasági szereplők számára is előnyös – tudatta az NGM.

Abban minden fél egyetértett, hogy az 1000 eurós minimálbér elérhető célkitűzés. A munkaadói szervezetek ugyanakkor osztották azt a kormányzati álláspontot, hogy az átlagkereset 1 millió forintra növelésének feltétele a gazdaságban végbemenő magasabb növekedési ütem, valamint az infláció kiszámítható szinten tartása – írták.

Nagy Márton felhívta a figyelmet arra is, hogy a minimálbérrel kapcsolatosan rengeteg az ártó szándékú vagy tájékozatlan megnyilvánulás, amelyek félreértelmezik vagy félre akarják értelmezni a kormányzat céljait, a gazdasági folyamatokat. A helyzet tisztázása érdekében a nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta a pontos fogalmak használatának fontosságát.

Így a közlemény szerint a miniszter kiemelte, hogy a kormány a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekkel egyetértésben a legkisebb bérkategória, vagyis

a minimálbér tekintetében a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát tűzte ki elérendő célként.

A rendszeres bruttó átlagkereset a bruttó átlagkereset és az úgynevezett nem rendszeres kereseti elemek (prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) különbsége. Összege tehát alacsonyabb, mint a bruttó átlagkereset. Annak érdekében, hogy a minimálbér a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát elérje, évi 8 százalékos átlagos bérnövekedés szükséges, amely 3 százalékos inflációval kalkulálva a kormány álláspontja szerint teljesíthető, az évi 4-5 százalékos reálbér-emelkedés pedig szintén reális célkitűzésnek minősül.

Ami az 1 millió forintos átlagkeresetet illeti, azzal kapcsolatban leszögezte, hogy a bruttó átlagkereset az alapbér és az egyéb jogcímeken fizetett kereseti elemek (bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) összegét jelenti. Ez a legmagasabb statisztikai bérkategória tehát, ami egy munkavállaló havi javadalmazásakor realizálódik. Ez az összeg a jelenlegi 650 ezer forintról négy év alatt emelkedne 1 millió forintra. Nagy Márton végezetül ismét kiemelte, a béremelés nem valósulhat meg egészséges és fenntartható gazdasági folyamatok nélkül. Ezt szolgálja az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv harmadik pillére, amely a Demján Sándor Programon keresztül több száz milliárd forintos új kkv-támogatási programmal igyekszik elősegíteni a magyar kkv-szektor megerősödését, versenyképességének növekedését és e vállalkozások méretének megduplázódását - áll a közleményben.