Az európai uniós villamosenergiapiac-integrációs projektek aktuális kérdései, valamint a jövőbiztos árampiaci modellről szóló tanulmány ütemterve is napirendre került az Európai Energiaszabályozók Tanácsa (CEER) Közgyűlésének, valamint az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) Szabályozók Tanácsának budapesti ülésén.

Juhász Edit, a MEKH elnöke az ACER Szabályozók Tanácsa ülésén tartott köszöntőjében rámutatott, hogy a magyar hatóság megbízható és aktív tagja az európai energiaszabályozói fórumoknak. „Az évtizedes közös munka eredménye a magyar energiapiac és -szabályozás folyamatos fejlődése, valamint a hazai földgáz- és villamosenergia-rendszert jellemző ellátásbiztonság, melynek egyik garanciája a regionális piacintegrációs folyamatokban való aktív magyar részvétel” – hangsúlyozta a MEKH elnöke.

A kétnapos ülés legfontosabb témáit illetően Ságvári Pál az InfoRádió műsorában kifejtette: az európai intézmények pillanatnyilag átmeneti állapotban vannak: van egy kimenő, valamint egy éppen bejövő Európai Bizottság, miközben az „európai beszédet” az úgynevezett Draghi-jelentés tematizálja. Ez alapvetően az európai ipari versenyképességnek a legfontosabb kérdéseit feszegeti, ami egyébként a magyar EU-elnökség egyik kiemelt prioritása is. A beszámolóban nagyon sok szó esik az energetika kérdésköréről, hogy hogyan lehet a 2050-es „nettó zéró” kibocsátási célokat elérni.

„Utóbbi volt az első gondolatkör, amiről sokat beszéltünk” – mondta a MEKH elnökhelyettese, hozzátéve: az ülésen döntés született arról, hogy az európai regulátoroknak ezzel mindenképpen foglalkozni kell, hiszen ez őket is érinti, és hogy a bejövő biztosi kollégiumnak – témánként – tanácsot szolgáltatnak majd, ahogy a Draghi-riportot dolgozza fel majd az új vezetőség.

Az ülés másik kiemelt témája, az energiapiacok összekapcsolása kapcsán a szakember megjegyezte: elsősorban a villamosenergia-piaci integrációra kell gondolni, hiszen ott vannak nagy léptékű változások. Mint mondta, a helyzet alapvetően minden országban olyan, mint hazánkban: hirtelen elszaporodtak a nehezen szabályozható megújuló erőművek, és ez újfajta megközelítést kíván minden szereplőtől. Ezért aztán olyan módszertanokon dolgoznak, amelyek alapvető célja, hogy hogyan lehet a határkeresztező kapacitásokat a mostaninál hatékonyabban kihasználni.

Az InfoRádió kérdésére válaszolva elmondta: az európai villamosenergia-piac már ma is nagyon integrált, és Portugáliától Törökországig szinte egy rendszerként működik. Az országok, illetőleg a rendszerüzemeltetők (Magyarországon a MAVIR) nagyon nagy hatással vannak egymásra, és gyakorlatilag valós idejű kapcsolatban állnak a szomszédos és a távolabbi társaságokkal, de azért mindig lehet „csiszolni” a rendszeren.

"Az a vezérlőelv, hogy miután egyre több a megújuló (nap, szél), minden ország maga határozhatja meg az energiamixét, de így kialakulnak komparatív előnyök is az országok között. Például Romániában egy fekete-tengeri szélerőműpark, vagy egy horvátországi offshore szélerőműpark eltérő ütemben termel, mint mondjuk egy magyarországi napelempark, és ilyenkor egymás között ki lehet cserélni az energiát. Ez egy teljesen más megközelítés, mint amikor minden országnak megvan a saját maga nagy erőműve, amit akkor tud termelésre fogni, ahogy éppen a fogyasztók igénylik. Ez másfajta megközelítést, egy sokkal integráltabb együttműködést igényel, hiszen még mindig látjuk, hogy vannak benne tartalékok” – fogalmazott a MEKH elnökhelyettese.