Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Sárguló, a szárazság miatt alig fejlődő kukorica a Hajdú-Bihar megyei Hajdúszovát térségében 2022. július 18-án. Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint a tavalyi év is száraz volt hazánkban, majd idén ez tovább folytatódott és most is tart a csapadékszegény időjárás. A legsúlyosabb aszály az Alföld középső és tiszántúli részén van.
Nyitókép: Czeglédi Zsolt

Van egy országrész, amely még több esőt szeretne

Még több esőt remélnek Baranya vármegyében az agrárgazdálkodók.

Gyakorlatilag nincs az a mennyiségű eső, amit nem tudnának felvenni Baranya szántóföldjei, ugyanis a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara helyi elnöke, Rittlinger József szerint mintegy 300 milliméternyi csapadék hiányzik a talajból.

A kamarai vezető szerint borzalmas a termés a nagy szárazság miatt. A napraforgó a megyében változó képet mutat: a hektáronkénti kettőtől a négy tonnáig terjed. A kukorica esetében hasonló a helyzet, a hektáronkénti 3,5 tonnástól egészen akár 10-11 tonnás eredmények is születtek. Erről megjegyezte: idén a mélyebben fekvő, azaz a vizet jobban megtartó területek hoztak jobb eredményeket, miközben átlagos csapadékmennyiség esetében pont ezek a területek a gyengébbek.

Rittlinger József a Dunántúli Naplóban kitért arra is, hogy néhány kivételtől eltekintve a szója betakarítása még nem kezdődött el a vármegyében.

Az elmúlt napok kifejezetten csapadékos és hűvös időjárására térve jelezte: az esőzések első napjaiban nem esett le a várt mennyiség, csupán annak töredéke.

Ha nem jön körülbelül 50 milliméter csapadék, az jelenősen megakaszthatja a őszi munkákat, a talaj-előkészítést és a vetést.

Talán ez utóbbitól már nem kell tartania a baranyaiaknak, ugyanis egy Pécs mellett gazdálkodó adatai szerint keddtől vasárnap délutánig mintegy 60 milliméter eső esett.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×