Magyarország és Szlovákia együtt konzultációs eljárást kezdeményezett az Európai Uniónál Ukrajnával szemben az ország váratlan és barátságtalan lépése miatt, amellyel részlegesen leállították a hazánkba irányuló kőolajszállítást – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még hétfőn Brüsszelben. A tárcavezető szerint az orosz Lukoil kőolajtranzitjának leállításáról szóló ukrán döntés súlyosan veszélyezteti Magyarország és Szlovákia energiaellátását, mert a Lukoil a magyar kőolajimport egyharmadát és a szlovák kőolajimport mintegy 45 százalékát adja jelenleg.

"Rövid távon nincs ellátásbiztonsági kockázat se a magyar, se a szlovák üzemanyagpiacon.

Ennek az az oka, hogy a Lukoil blokkolt ukrajnai tranzitszállításait más orosz cégek átvették teljes egészében, így volumen szerint ugyanolyan olajmennyiség érkezik Ukrajna felől Magyarország és Szlovákia területére, mint korábban" – mondta Weinhardt Attila. A Portfolio energetikai elemzője kiemelte, mindkét ország hozzájuthat olajhoz Horvátország irányából is, jelenleg is érkezik nyersolaj az Adria-vezetéken. A szakétőr szerint csak az vet fel kérdéseket, ha Ukrajna felől tartósan kiesne a kőolajimport Ukrajna felől a Barátság 2 vezetéken.

Arra is emlékeztetett, hogy a százhalombattai, illetve a pozsonyi finomító, amely mindkettő a Mol csoport tulajdonában ál, rendelkezik saját készletekkel, ezeknek a mennyisége azonban nem túl hosszú ideig elegendő, de Magyarországnak a nemzetközi előírások alapján háromhavi mennyiséget kell tartania a nyersolajból, illetve finomított termékekből, így benzinből, gázolajból is, és ezek meg is vannak az ország területén. "Természetesen ez egy véges mennyiség, de a horvát import lehetősége még ezzel együtt is adott lehet, de nyilvánvaló, hogy az ellátásbiztonság kockázatának a mértéke változhat annak függvényében, hogy mi történik a Barátság 2 kőolajvezetéken" – hangsúlyozta Weinhardt Attila.

A stratégiai készletek feloldásához kormányzati jóváhagyás kell, de a helyzet komolyságát jelzi, hogy az elemző értesülései szerint a Mol már készíti elő azt a diverzifikációt, amelynek a célja, hogy a nem az orosz piacról származó olaj bekeverési aránya egyre magasabbra tudjon emelkedni. A százhalombattai finomító esetén nagyjából egyharmados most ez az arány. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Mol nemrég frissített hosszabb távú stratégiájában azt rögzíti, hogy a csoport 2026-ra akar eljutni oda, hogy ne a technológiai kényszer, tehát ne a finomítói folyamatok és az adottságok határozzák meg azt, hogy milyen szintig képes nem orosz olajból finomítani a termékeket, hanem ez a saját döntése legyen.

"A függőségi helyzet az orosz olajtól megszűnhet, de ettől még azért nagyjából kétévnyi távolságra vagyunk"

– tette hozzá.

Most éppen csökkenő trendet mutatnak a hazai üzemanyagárak, és Weinhardt Attila úgy látja, ha csak kisebb volumenű kiesés lesz az orosz szállításokban, akkor azt a horvátországi vezetéken még lehet pótolni, így a benzinkutakon az árakon ez nem nagyon éreztetné a hatását, noha korábbi számítások szerint dupla akkora a tranzitdíj Horvátország felől, mint Ukrajna felől.

"Ha nagyobb kiesés lesz, vagy akár teljes leállás, akkor átmenetileg a horvát irányra kénytelen támaszkodni a magyar ellátás, ott pedig az olcsóbb uráli típusú olaj helyett a nyugati vagy az arab olajtermékek importja kerül, amelyek jellemzően drágábban árazottak a nemzetközi piacon. Ez a kettős hatás okozhat már önmagában kiskereskedelmi üzemanyag-áremelkedést, és ennek régiós tovagyűrűző hatásai is lehetnek" – figyelmeztetett a Portfolio energetikai elemzője.