A Euclid űrteleszkóp az Európai Űrügynökség és a NASA közreműködésével jött létre. A mintegy másfél milliárd eurós eszköz a 2023-as indítása óta gyűjtött tesztadatokat, és 2030-ig az egész égbolt nagyjából harmadát fogja lefényképezni.

Néhány napja, március 19-én az úgynevezett Q1 (quick, azaz gyors) adatkibocsátás jelent meg, amely egy 63 négyzetfokról készült egyhetes megfigyeléssorozat eredménye. Nagyon szép képek születtek az égbolt három szűk területéről. Ez még csak a teljes égboltfelmérés negyed százaléka, de már ezen a 63 négyzetfokon is több mint 30 millió galaxis képét rögzítette.

Olyan irányokban vannak ezek az égterületek, amerre a Tejút nem látszik, tehát tényleg "kilátunk" a mi csillagvárosunkból, és ténylegesen bele tudunk nézni az űrbe,

akár a 10 milliárd fényév távolságban tartózkodó vagy elhelyezkedő galaxisokig is – mondta az InfoRádióban Kiss László csillagász.

Ennek az adatkibocsátásnak a fő üzenete meglátása szerint az, hogy "megérte az ablakon kidobni, vagy legalábbis nap körüli pályára állítani másfél milliárd eurót, és azt átalakítani egy űrtávcsővé, a Eucliddá, mert pontosan azt hozza, amit vártunk tőle. Már az első adatokban is csodálatos galaxisképeket látunk, illetve messzi galaxisoknak a közeli galaxisok által eltorzított képeit is" – fogalmazott a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója. Galaxisok gravitációs lencsehatás révén eltorzított képeit is már százszám sikerült megtalálni, amiből majd

hosszú távon a sötét anyag eloszlását fogják tudni föltérképezni a kutatók.

Amikor meglesz az egész égbolt egyharmadát lefedő galaxisfelmérés, akkor a Euclid mérésein keresztül mindegyiknek meg lehet majd becsülni a távolságát is. Ekkor a látható univerzum körülbelül harmadára kiterjedően lesz egy térbeli térképünk a galaxisok eloszlásáról, amiből pedig a kutatók le tudják majd követni azt, hogy miként csomósodik a normál anyag a galaxisokban, galaxishalmazokban.

"Ez a csomósodás magán viseli a nem látható, tehát fénnyel kölcsönhatásban nem lévő sötét anyag gravitációs hatását, a tömegvonzását, illetve lenyomatként őrzi a sötét energiának az univerzum tágulását gyorsító hatását is. Ezt próbáljuk majd kikódolni valamikor a harmincas évek elején" – mutatott rá Kiss László.

Hozzátette: ezáltal a kozmológia, illetve a jelenkor fizikájának a két rendkívül fontos problémájára kaphatnak választ:

• pontosan miből áll a sötét anyag?
• pontosan milyen hatásai vannak a sötét energiának azon túl, hogy gyorsítja az univerzum tágulását?

Ezt a Euclid űrtávcső adataiból fel fogják tudni térképezni a kutatók, komplikált fizikai és matematikai modellek alkalmazásán és elemzésén keresztül.