Áprilisban az ipari termelés volumene 6,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, míg munkanaphatástól megtisztítva 2,4 százalékkal elmaradt attól, a jelentős eltérést a nyers adathoz képest az okozza, hogy ebben a hónapban hárommal több munkanap volt, mint 2023 áprilisában – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A feldolgozóipari alágak többségében nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben az élelmiszerek, az italok és a dohánytermékek gyártásában. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás a tavaly márciusinál 0,7 százalékkal kisebb volt.

Áprilisban az ipari export volumene 7,1 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát adó járműgyártás kivitele 7,6 százalékkal nőtt, ugyanakkor a 13 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásé 9,8 százalékkal visszaesett.

Az ipar belföldi értékesítése 2,1, a feldolgozóiparé 6,4 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest.

Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 6,5, a csekély súlyú bányászaté 37, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 2,4 százalékkal nőtt.

A feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártás volumene 7,0 százalékkal bővült 2023 áprilisához képest. A közúti gépjármű gyártása 8,4, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 4,9 százalékkal nőtt.

A 10,3 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártás 6,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártás volumene 23 százalékkal visszaesett, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásé 7,2 százalékkal bővült.

A feldolgozóipari termelés 9,4 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 9,8 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártás 13,1 százalékkal csökkent, az elektronikus fogyasztási cikk gyártás 12,4 százalékkal nőtt.

A feldolgozóiparból 12 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása az alágak közül a legnagyobb mértékben, 18,8 százalékkal bővült az egy évvel korábbi, alacsony bázisszinthez viszonyítva,

mindkét értékesítési irányban nőttek az eladások. Minden alágazatban emelkedett a termelés volumene, a legnagyobb (23 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 24 százalékkal bővült tavaly áprilishoz képest.

Az előző havi csökkenéssel szemben a gyógyszergyártás kibocsátása áprilisban 13,5 százalékkal nőtt, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővülésének köszönhetően.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 10,1, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 7,2 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál.

Folytatódott a csökkenés a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban: a termelés áprilisban 8,8 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, mindkét értékesítési irányban visszaestek az eladások.

Minden régióban növekedés volt

A KSH jelentése szerint Magyarország minden régiójában nőtt az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest: a legnagyobb mértékben, 15,8 százalékkal Dél-Alföldön, a legkevésbé, 1,0 százalékkal Észak Magyarországon.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 13,6 százalékkal nagyobb volt a tavaly áprilisinál.

Az új belföldi rendelések 2,8, az új exportrendelések 15,4 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány április végén 18,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Január-áprilisban az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 1,7 százalékkal mérséklődött. Az összes értékesítés 62 százalékát adó külpiaci eladások volumene 3,0, a 38 százalékot képviselő hazai értékesítésé 2,7 százalékkal csökkent.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül kilencben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 9,8 százalékkal a gép, gépi berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 2,5 százalékkal csökkent. A többiben 0,3 és 7,5 százalék közötti mértékben nőtt a volumen, a legerőteljesebben az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában.