Az Egyensúly Intézetnél 2,4 százalékos GDP-növekedést várnak 2024-re, illetve arra számítanak, hogy megállt az infláció ütemes csökkenése, és az év hátralévő részében enyhén növekedni fog. Összességében, éves átlagban 4,6 százalékos inflációt várnak – mondta Szabó Barna az InfoRádióban.

Számos elemző felhívja a figyelmet arra, hogy egyelőre még az óvatossági motívumok vannak túlsúlyban a magyar gazdaságban, bár a legutóbbi kiskereskedelmi adatnál már volt elmozdulás a pozitív irányba. Így látja az Egyensúly Intézet is, amelynek vezető közgazdásza kiemelte még:

továbbra is nagyon magasak a megtakarítások, mert egyelőre még vonzó magas kamatokat lehet elérni.

"Ugyan még nem látjuk a teljes fogyasztási adatokat a GDP-n belül, de a márciusi kiskereskedelmi adatok arra utalnak, hogy talán már elkezdődik a fogyasztás fellendülése a béremelkedés folytán. Arra számítok, hogy legkésőbb a második negyedéves fogyasztási adatokban már észrevehető pozitív dinamikát fogunk látni" – fogalmazott.

A forint-euró árfolyammal kapcsolatban arra számítanak, hogy a forint fokozatos leértékelődő pályán fog maradni. Az Egyensúly Intézetnél az euró árfolyamát átlagosan a 395-400 forintos sávban jelezték előre, és jövőre még ehhez képest is leértékelődésre számítanak, a 410-419 forintos sávba várják az eurót.

A költségvetési hiányt illetően pedig azt gondolják, hogy valószínűleg a megemelt – GDP-arányosan 4,5 százalékos – hiánycél sem lesz tartható, inkább 5 százalék körülre, enyhén fölé várják a költségvetési deficitet.

Ennek indokaként Szabó Barna elmondta: "a tavalyi évben 6,7 százalék lett végül a költségvetés GDP-arányos hiánya. Ehhez képest a 4,5 százalék az egy komolyabb kiigazítást vonna maga után, de nehezen indul be a gazdaság, a fogyasztás. Egy komolyabb kiigazítás még tovább veszélyeztetné a gazdasági növekedést, így várakozásunk szerint a gazdaságpolitika nem fogja meglépni idén ezt a szükséges kiigazítást, ezért inkább egy valamivel magasabb költségvetési hiányt látunk reálisnak."