A közelmúltban derült ki, hogy a HUPX magyar áramtőzsde csatlakozik a Közép- és Dél-kelet Európai Energiatőzsdéhez. A három érintett cég, a magyar, a szerb és a szlovén vállalat tevékenységének összefűzéséből az év végére jön létre a budapesti székhelyű közös vállalat, a kereskedés pedig nagyjából két éven belül indulhat be – mondta el az InfoRádió EnergiaVilág című műsorában Mezei Bálint, a Mavir Zrt. gazdasági igazgatója, a tranzakció magyarországi fő tárgyalója.

"Az áramtőzsdét úgy kell elképzelni, mint egy klasszikus, részvényekkel, kötvényekkel kereskedő tőzsdei platformot: ugyanúgy magánpiaci szereplők termékeket visznek be egy informatikai rendszerbe, egy platformra, ahol megpróbálják megtalálni az arra a termékre vonatkozó vevői szándékot. Ezek az eladói és vevői szándékok találkoznak, kialakul egy egyensúlyi ár az adott termékre, és ezen az áron lehet kereskedni. Annyiban speciális ez a terméktőzsde, hogy az áram nem egy tárolható és bármikor szállítható termék, hanem egy abban az időpillanatban, alapvetően időszakokra lehatárolt termék. Ennek megfelelően vannak napon belüli, órás, negyedórás és egyre inkább a valós időhöz közelítő termékek, illetve vannak másnapi termékek, amelyek a következő napra vonatkozó kereskedelmet tartalmazzák. Tehát az áram egy olyan termék, amelyet időszakokra lehet kereskedni, ebben különleges. Abban viszont nem, hogy pontosan ugyanúgy lehet vásárolni, mint bármilyen másik terméket, amit egy tőzsdén szeretnénk megvásárolni" – magyarázta Mezei Bálint.

Az áramtőzsdék erősen nemzeti keretek között működnek az Európai Unióban, ugyanakkor ahogy ütemesen összekapcsolódnak az európai uniós piacok, úgy ezeket a tőzsdéken is komoly a nyomás, hogy társuljanak, és legyen egy átjárható európai piac – mutatott rá a Mavir gazdasági igazgatója. Hozzátette, hogy a mostani lépésnek is ez a célja: a szerb és a szlovén tőzsdével fognak összefogni ebben az első körös együttműködésben, a legnagyobb francia–német tőzsdei szolgáltató támogatásával.

Mint mondta, a magyar áramtőzsde akkora volt, mint a szerb és a szlovén piac kétszerese. Együtt alkottak nagyjából három egységet, amiből kettő volt a HUPX, vagyis a magyar tőzsde, és fél-fél egység pedig a szerb és a szlovén.

"Az látszik, hogy Szerbia hosszú távon várható uniós csatlakozásával a szerb volumenek szépen növekednek, a szlovén volumenek pedig rendkívüli mértékben növekedtek az elmúlt időszakban.

Ezért összességében a magyar áramtőzsde pozícióját jól bevédő és gyakorlatilag csúcsszinten beragasztó együttműködésbe tudunk beszállni. Arra kell számítani, hogy ezek a piacok még jobban össze lesznek kapcsolva, és előbb-utóbb a termékpaletta, a szolgáltatási modell is egységesítve lesz a tőzsdék között, ami további pluszforgalmat fog generálni azon kereskedőknél, akik ezek a piacok között szeretnének kereskedni" – fogalmazott Mezei Bálint.

A Mavir gazdasági igazgatója szerint ez az összefogás az egész energiarendszernek jó, és mindhárom ország fogyasztói, termelői, kereskedői profitálhatnak belőle. Ennek az az oka, hogy az érintett országok termelői sokkal nagyobb kereslethez fognak hozzájutni, az eddigieknél hatékonyabb módon.

"Mondjuk a magyar fogyasztók részesülni tudnak az eddigieknél hatékonyabb módon a szerb vagy szlovén vízerőművek és egyéb erőművek termeléséből. Itt hatványozottan igaz a tőzsdei működésben, hogy ami jó az eladóknak, a termelőknek, az jó a vevőknek is, hiszen

ha a termelők hatékonyabban tudnak működni, és a termelésük jóval nagyobb részét tudják értékesíteni, az leszorítja a költségszintjüket, ekkor pedig olcsóbban tudnak minden időpillanatban energiát árulni.

Az olcsóbb energia pedig azonnal a fogyasztói oldalon meg tud jelenni" – magyarázta a szakember.