Infostart.hu
eur:
364.23
usd:
325.48
bux:
143550.77
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
Szivárvány ível egy öntözés alatt álló borsótábla felett a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszavasvári határában 2009. május 13-án. A környéken áprilisban átlagosan mindössze négy milliméter csapadék hullott, az ezt megelőző kettő hónapban is csak alig több mint tíz milliméter. A növénytermesztéssel foglalkozó tiszavasvári Pentaker Kft. a művelése alatt álló hétszáz hektárból háromszázat tud folyamatosan öntözni. Egy alkalommal háromszáz köbméter vizet juttatnak egy hektárra, ami a párolgási veszteséget nem számítva harminc milliméter csapadéknak felel meg. Ennek költsége hektáronként tizenötezer forint.
Nyitókép: Balázs Attila

Az uniós gazdák tiltakozása miatt meghátrált az Európai Bizottság

Hat ország agrárkamarája - köztük a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) - tiltakozik az Európai Unió mezőgazdasági politikája ellen - közölte a NAK a Visegrádi Csoport agrárkamaráinak kibővített találkozója után.

Az agrár kamarák arra szólítják fel a brüsszeli döntéshozókat, hogy ne tegyék tönkre Európa mezőgazdaságát, "fejezzék be az európai gazdák ellehetetlenítését". Az ukrajnai importdömping megállítása érdekében pedig a V4 országok agrárkamarái közös tüntetést terveznek február 22-én a szlovák-lengyel-cseh közös határnál - írták.

A tájékoztatás szerint a visegrádi csoport agrárkamaráinak kibővített találkozóján hétfőn és kedden a Varsó melletti Otrebusyban részt vettek a lengyel Agrárkamarák Nemzeti Tanácsa, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara, a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a Cseh Köztársaság Agrárkamarája, a Litván Mezőgazdasági Kamara és a Lettországi Mezőgazdasági Szervezetek Együttműködési Tanácsa képviselői, az ülésen jelen volt Janusz Wojciechowski, az Európai Bizottság mezőgazdasági biztosa is.

A közleményben rámutattak, hogy az Európai Unió gazdálkodói a növekvő termelési költségek, az ukrajnai háborúból eredő bizonytalanság miatt nehézségekkel küzdenek.

Az uniós intézményektől támogatást, és nem nehezítéseket várnak - tették hozzá.

A NAK közleménye szerint a találkozón a mezőgazdasági biztos beszélt arról, hogy a Közös Agrárpolitika keretében működő krízisalap emelésére van szükség, akár más forrásból is. Ez hatékonyabb segítség lehetne a kritikus piaci helyzeteknél - fogalmazott.

Az ukrán áruk kereskedelmének és exportjának megkönnyítése - amelyen az Európai Bizottság dolgozik - nem járhat negatív következményekkel az EU egyes ágazataira, illetve mezőgazdasági piacaira. Olyan mechanizmusokra van szükség, amelyek hatékonyan védik az uniós tagállamok piacait, különösen a frontvonalban lévő országokét - írják a közleményben.

Felidézték, hogy az Európában folyamatosan tiltakozó gazdálkodók konkrét és működőképes megoldásokat követelnek Brüsszeltől az agrárágazat számára. A gazdálkodók a klímaváltozással, a gazdaságok versenyképességével, a jövedelmekkel, az adminisztratív terhekkel és a generációs megújulással kapcsolatos kihívásokat emelik ki. Közleményben a NAK hangsúlyozza: a mezőgazdaság döntő szerepet játszik az élelmezésbiztonságban,

meg kell erősíteni a mezőgazdaság pozícióját az EU-ban.

Minden szükséges intézkedést meg kell tenni annak biztosítására, hogy az EU további bővítése ne eredményezze a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének csökkenését, a vidéki területek elnéptelenedését és a mezőgazdasági tevékenységek felhagyását a tagállamokban.

Címlapról ajánljuk

Megszavazta az Országgyűlés: 12 ezer fuvarozó kap adókedvezményt

Az üzemanyag drágulása miatt 12 ezer közúti fuvarozó kap literenként plusz 25 forint adókedvezményt az államtól az idei év végéig – döntött kedden az Országgyűlés.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Hiába nő a hitelezés, a beruházások nem indulnak be: fordulóponthoz értek a magyar kkv-k

Hiába nő a hitelezés, a beruházások nem indulnak be: fordulóponthoz értek a magyar kkv-k

Jelentős költségvetési kiigazítás és nehéz átmeneti időszak várhat a magyar gazdaságra, a vállalkozások pedig 2027-ben sem számíthatnak érdemi keresleti vagy beruházási fellendülésre. A költségvetés rendbetételéhez a GDP több mint 1 százalékát kitevő beavatkozásra lehet szükség. A cégeknek eközben szigorúbb költségkontrollra, gyorsan megtérülő fejlesztésekre és hatékonyabb működésre kell berendezkedniük, miközben a kkv-hitelállomány növekedése mögött is inkább a forgóeszközhitelek fokozott igénybevétele állhat. A készülő vagyonadó az egymilliárd forint feletti nettó vagyonrészre vetne ki évi 1 százalékos terhet, az uniós finanszírozásban pedig egyre inkább a kedvezményes hitelek kerülhetnek előtérbe. Mindezekről a Portfolio kecskeméti, „Merre tovább hazai kkv-k? – Versenyképesség 2026-ban” című konferenciáján beszéltek a szakértők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×