A jegybank közleményében kiemeli, hogy

a problémák nem veszélyeztetik a bank megbízható működését, de kiküszöbölésük elengedhetetlen.

Az MNB átfogó vizsgálatot folytatott a Magyar Cetelem Banknál 2020. március 31-től a vizsgálat lezárásáig, áttekintve annak működését.

Ennek során megállapította, hogy a bank nem jogszabályszerűen azonosította és tartja nyilván munkavállalóit a javadalmazás kapcsán, és javadalmazási politikája nyilvánosságra hozatali része sem megfelelő. Hiányosnak bizonyult kiszervezési politikája, általános üzletszabályzata pedig nem tartalmazott minden kiszervezett tevékenységet. A külső-belső csalásgyanús események nyilvántartása fejlesztésre szorul. A belső ellenőrzés tevékenysége nem terjedt ki a hitelintézet működésének egészére.

A banki hitelkiváltások tényleges megtörténtét, illetve azok nyilvántartását az informatikai (IT) rendszerekben nem lehetett teljes bizonyossággal ellenőrizni. A Magyar Cetelem Bank vonatkozó szabályzata nem rögzítette megfelelően a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR) való adattovábbítás kapcsán az ügyfeleknek szóló tájékoztatás folyamatát, a korábban már átadott referenciaadatok módosulásánál pedig az adattovábbítás sem volt elfogadható.

A pénzügyi felügyelet azt is feltárta, hogy a hitelintézet nem végezte el a nemteljesítő hitelek elégtelen fedezetére vonatkozó számítást. Továbbá nem volt megfelelő a hitelintézet egyes felügyeleti adatszolgáltatásainak tartalma sem.

Ezen felül arra is rámutattak, hogy az IT-biztonságot tekintve a banknál nem bizonyultak teljeskörűnek a külső szolgáltatói rendszergazdai kijelölések és a technikai jogosultság nyilvántartások, továbbá nem minden esetben valósult meg a mentések szabályszerű elvégzése.

A jogsértések miatt az MNB 25 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a Magyar Cetelem Bankra, és azt is előírta, hogy idén június 30-ig szüntesse meg a legtöbb feltárt hiányosságot.

A bírságösszeg meghatározásakor a pénzügyi felügyelet enyhítő körülményként vette figyelembe egyebek közt a hitelintézet együttműködő magatartását, a jogszabálysértések kiküszöbölésére időközben megtett intézkedéseit, a hiányosságok alacsony, mérsékelt kockázati súlyát, illetve azt, hogy azoknak nem volt hatása a piacra és a pénzügyi rendszer egyéb szereplőire – olvasható az MNB közleményében.