Nagy Márton nemcsak önálló tárcát kapott a Nemzetgazdasági Minisztérium révén, hanem átvette a Gazdasági Kabinet vezetését is Varga Mihály pénzügyminisztertől, ennek ellenére az InfoRádió Aréna című műsorában azt hangsúlyozta, hogy ebbe nem kell hatalmi vagy politikai kérdéseket belelátni.

„Ez csak egy technikai munkaszervezési kérdés, így hatékonyabban tudjuk a kormány munkáját segíteni.

Munka van, dolgozni kell, ennyi”

– összegezte a közelmúlt változásait.

Mint fogalmazott, a korábbi válságkezelés után most egy gazdaságnövelési fázis jön, ahol a Gazdasági Kabinet élén elsősorban koordinációs feladata van, minden miniszterre hárul szerep, ezeket csak össze kell hangolnia, és hozzátette, a kabinetet a nemzetgazdasági miniszter vezeti, de a költségvetés felett továbbra is a pénzügyminiszter őrködik.

„A fejlesztési irányokat kell meghatároznunk, de közben meg kell tartani a költségvetés egyensúlyát. Vannak olyan szabályozói lépések, amelyeknek nincs közvetlen költségvetési hatásuk, ilyen volt a kamatstop, amelynek nincs fiskális hatása, csak pénz csoportosítunk át a bankoktól az ügyfelekhez” – mondta Nagy Márton.

Felidézte, hogy a kormány több vállalását is teljesítette, így év végére nemcsak egy számjegyű lett az infláció, hanem 5,5 százalékra süllyedt, és ebben aktív kormányzati szerepvállalás volt. Példaként említette

• az árfigyelő rendszer vagy
• a kötelező akciózás, valamint
• a fix vállalati energiaárak letörését és
• a rezsivédelem fenntartását,

a miniszter szerint ez mind az infláció letörését szolgálta.

A másik teljesült vállalás Nagy Márton értékelése szerint a reálbérek növekedése: szeptembertől újra nő, előtt egy évig csökkent, de most már az emelkedés elérheti a hat százalékot, mert a bruttó béremelés elérheti a 12 százalékot is.

A kormány 2024-re már négyszázalékos növekedéssel számol, ehhez Nagy Márton szerint a gazdaság több elemét helyre kell állítani, mert „ez nem megy magától”. Első helyen a fogyasztást említette, ehhez szükség volt a reálbérek növekedésére, most pedig az kell még, hogy helyreálljon a lakosság bizalma, és a magas megtakarítási rátából lehet majd fogyasztás.

„Ha meglesz a bizalom, akkor eltűnik az óvatossági motívum” – mondta.

A másik feltétel a beruházások felfutása, de a tárcavezető szerint a fogyasztás magával húzza majd a beruházást, visszatér a belső keresletre termelés, és ezzel a beruházás. A kormány azonban segíthet, hogy gyorsabb legyen a beruházások felfutása, példaként említette Széchenyi vagy Baross Gábor programot, de az uniós források egy részét is minél gyorsabban a gazdaságba kell szerinte csatornázni.

„A fogyasztás a kulcsa mindennek”

– hangsúlyozta Nagy Márton, de kiemelte, hogy közben fenn kell tartani a költségvetési egyensúlyt. A GDP-arányos hiány hat százalék körül alakult 2023-ban, de enyhe recesszió mellett szerinte ez nem kirívó, ha ragaszkodtak volna az eredeti tervekben szereplő 3,9 százalékhoz, akkor a növekedés mínusz három százalék lett volna.

„Ha van növekedés, akkor automatikusan csökkennie kell a hiánynak, a vita csak arról zajlik, hogy ez milyen gyorsan térjen vissza a háromszázalékos szintre. Hatról háromra visszatérni súlyos hatással jár, de a költségvetési stabilizációt el kell kezdeni. Én azt vallom, hogy a növekedésen keresztül képesek vagyunk rendbe tenni a fiskális politikát is” – jelentette ki a nemzetgazdasági miniszter, és hozzátette, azt már senki sem vitatja, hogy a kormány helyreállítja a növekedést, csak az a kérdés, hogy a növekedést mennyire kell segítenie a kormánynak, vagy esetleg magától helyreáll.

„Ez egy értelmes vita. Az a véleményem, ha ezek célzott intézkedések, akkor azok nem fogják túlhevíteni a gazdaságot. Van tere a beavatkozásnak, lehet gyorsítani, de senki nem akar inflációt vagy hiányt növelni” – mondta.

Kevesebb állami beavatkozás

A felvetésre, hogy a gazdaság meghatározó szereplői is a kiszámíthatóságot kérik számon a kormányon, Nagy Márton azt mondta: „A gazdaság stabilitását már elértük, kevesebb állami beavatkozás kell,

vége a vészkormányzásnak.”

Példaként hozta fel, hogy a vállalkozások kamatstopja áprilistól megszűnik, vagy az extraprofitadókat csökkentették, de hozzátette: a kormánynak még van dolga.

„Akkor sikerül stabilizálni a gazdaságot, ha 2024-ben és 2025-ben is 3-4 százalék közötti növekedést tudunk elérni, akkor térünk vissza a növekedési pályára, a konvergenciára. Van egy trendszerű feladat is, hogy hosszú távon ezt a pályát garantáljuk” – jelentette ki.

Arról is beszélt Nagy Márton, hogy hatalmas támogatási verseny alakult ki a világban, és miközben Európa versenyképessége folyamatosan romlik, közben az Egyesült Államok és Kína elengedi a költségvetési hiányt, hogy támogatni tudja a gazdasági növekedést, addig az EU visszafejleszt.

„Mi ez, ha nem öngyilkosság?

Nem reindusztrializáció, hanem deindusztrializáció lesz, ez öngyilkosság” – mondta, és jelezte, Magyarország a támogatási versenyben több lábon áll, egyre jelentősebb az ázsiai befektetések szerepe, külön kiemelte ebben a sorban a BYD kínai autógyártó Magyarországra hozatalát.

A magas nyomású gazdaságpolitika

Nagy Márton megismételte, hogy a magas nyomású gazdaságpolitika híve, amely arról szól, hogy a potenciális növekedést hogyan lehet még emelni. Úgy látja, hogy állami támogatásokkal, olcsó, de célzott hitelekkel lehet segíteni, de ez nem hevíti még túl a gazdaságot. Ez magas béremelkedés is hoz, de szerinte ebből nem lesz infláció, mert a vállalati szektor konszolidálódik. „Kényszer alá kerül a vállalat, hogy ezt kitermelje, és nem az árakkal fogja kitermelni, hanem hatékonysággal. Az egyik mérethatékonyság, nagyobbak lesznek a cégek, konszolidáció lesz, felvásárlások lesznek, lesznek új nemzeti bajnokainak” – közölte a miniszter, de jelezte, lesznek vertikális integrációk is a szektorokban, így a magas nyomású gazdaság alulról és felülről is kap támogatást.

A konszolidáció révén a tipikusan magyar tulajdonú gazdasági ágazatokban (élelmiszeripar, építőipar, kereskedelem, logisztika) magasabb versenyképesség lesz, Nagy Márton szerint ma a multik kétszer olyan hatékonyak, mint a magyar kkv-k, de ez lemehet akár 1,4-re is.

Azokra a vádakra, hogy a Magyarországra hozott beruházások, például az akkumulátorgyárak, összeszerelő-üzemmé teszik az országot, Nagy Márton azt mondta, hogy növelni kell a befektetések multiplikációs hatását. Ezért a szerződésekben nem azt kötik ki, hogy hány embert kell foglalkoztatni, hanem hogy hozzanak ide fejlesztést is, legyen együttműködő magyar egyetemi partnerük, legyenek tudományos parkok, közös kutatás-fejlesztések.

Szó esett az MNB kamatpolitikájáról is.

„A jegybank jó úton van, elkezdte a kamatcsökkentést, de túlóvatoskodja a dolgot.

Az irány jó, de lehetne a jegybank egy kicsit bátrabb is” – vélekedett a miniszter, és jelezte, nálunk 5,5 volt az infláció decemberben, míg az alapkamat 10,75 százalék, ennél jóval kisebb már az eltérés a régiós országokban.

Mindenki értse, merre megyünk

Azokra a kritikákra is reagált Nagy Márton, miszerint túl sokat szerepel, interjúkat ad, véleménycikkeket, tanulmányokat publikál, így reagált: „Az a célom, hogy ami a nemzetgazdasági miniszter fejében van, azt mindenki értse. Ezért kommunikálok, hogy mindenki értse, merre felé megyünk.”

Ennek jegyében megismételte: a kormány gazdaságpolitikája azt a célt tűzte ki maga elé, hogy helyre kell állítani a növekedést, és ezt kell segíteni intézkedésekkel.

„A tartós növekedés helyreállításához hiszek a magas nyomású gazdaságpolitikában, az a kérdés, hogy ezen az úton milyen lépések kellenek, én leteszem a javaslataimat, a kormány pedig majd eldönti” – magyarázta.

Ennek a helyreállításnak az egyik eszköze szerinte a repülőtér-visszavásárlása, és nemcsak a turizmus, hanem az árufuvarozás miatt is. A tranzakcióról elmondta, „közel van a leütése”, már csak technikai kérdések vannak hátra, jól haladnak a tárgyalások a finanszírozókkal.