eur:
408.25
usd:
375.39
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
Kovács Zoltán kormányszóvivő a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda Garibaldi utcai sajtótermében 2018. november 28-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

"Nem lesz kompromisszum" - itt a magyar válasz az uniós pénzek befagyasztására

Ursula von der Leyen elismerte: Brüsszel az LMBTQ-jogok és a migráció miatt tartja vissza a Magyarországnak járó uniós pénzek jelentős részét - írta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.

Mint megírtuk, noha az igazságszolgáltatás reformjáról szóló új törvény elfogadásával Magyarország teljesítette a kohéziós alapok lehívásának feltételeit, további aggályok miatt mintegy 20 milliárd euró marad mindaddig befagyasztva, amíg a magyar kormány nem teljesíti az összes szükséges feltételt - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.

A 20 milliárd eurót kitevő források "olyan okok miatt maradnak továbbra is felfüggesztés alatt, mint például az LMBTQ-jogokkal, a felsőoktatás szabadságával, illetve a menekültügyi jogokkal kapcsolatos aggályaink. Vannak olyan források is, amelyek a kondicionalitási eljárás keretében kerültek befagyasztásra, és ezek mindaddig befagyasztva maradnak, amíg Magyarország eleget nem tesz a szükséges feltételeknek" - fejtette ki.

Kovács Zoltán erre reagálva a Facebook-oldalán közölte: "Brüsszel zsarolással próbál rávenni minket, hogy fogadjuk el az LMBTQ- és migrációs szabályaikat, és ilyen módon visszaél az uniós pénzekkel".

A nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerint "a dolog iróniája, hogy az LMBTQ-jogok és a migrációs politika nemzeti hatáskörbe tartozó kérdések", ahogyan a felsőoktatási, illetve kutatási szabadság is, "ami azt jelenti, hogy ezek olyan területek, ahol az Európai Uniónak semmiféle beleszólása nem lehet, és hogy őszinték legyünk, nem is volna helyes, ha lenne". Kiemelte: az uniós szerződések erről egyértelműen rendelkeznek.

Hozzátette: habár Orbán Viktor miniszterelnök kormányai "nagy hajlandóságot mutattak a Brüsszellel való együttműködésre és a kompromisszumok megtalálására minden olyan területen, ahol ez lehetséges volt", a gyermekvédelmi törvény - amelyet, mint írja, "Brüsszel LMBTQ-törvénynek nevez, de valójában a gyermekeink védelméről szól" - és a migrációs politika "messze a vörös vonalon túl esik", és "mint ilyen, továbbra is ki fogunk állni a magyar emberek érdekei és döntései mellett".

Kovács Zoltán kiemelte: a magyar kormány álláspontját mindkét kérdésben két korábbi népszavazás is megerősítette, 2022 áprilisában közel 4 millió magyar döntött úgy, hogy meg kell védeni a gyermekeket a genderideológiától és az olyan törekvésektől, amelyek célja a szexuális oktatásnak a tantervbe való bevonása, illetve az ezzel kapcsolatos médiatartalmak kiskorúak számára való elérhetővé tétele. A magyar választók szintén kiálltak a szülőknek azon el nem idegeníthető joga mellett, hogy ők döntsenek gyermekeik szexuális oktatásáról - írta.

"A Magyarország ellen folytatott, véget nem érő boszorkányüldözés keretében Brüsszel mindezt egy olyan vitába tereli, amely arról szól, hogy vajon a törvény »melegellenes-e«, amikor valójában a törvény nem kíván semmivel szemben állást foglalni", ehelyett szigorúan védi a gyermekeket és támogatja a családot.

Mint írta, a 2016-os migrációs népszavazás alkalmával a válaszadók több mint 98 százaléka, 3,3 millió magyar "utasította el Brüsszelnek azt a tervét, amellyel migránsbetelepítési kvótát kívánna erőltetni Magyarországra", és azóta "Európa-szerte egyre szélesebb körben elfogadott vélemény, hogy a tömeges illegális migráció kérdésében Magyarország cselekedett helyesen akkor, amikor a válság kitört".

"Nem engedjük, hogy Magyarországot bevándorlóországgá változtassák, és mindig meg fogjuk védeni azt a jogunkat, hogy csak mi dönthetjük el, kit engedünk be hazánk területére" - fogalmazott az államtitkár.

Kovács Zoltán bejegyzését Ursula von der Leyennek címezve azzal fejezte be, sajnálja, "de ez alkalommal nem Iesz kompromisszum ebben a két kérdésben".

Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×