Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Budapest, 2023. december 7.Varga Mihály pénzügyminiszter beszél a Magyar Államkincstár (MÁK) Pénztártermében tartott sajtótájékoztatón 2023. december 7-én. December 11-től a Magyar Államkincstárnál a mostaninál gyorsabban és egyszerűbben lehet online értékpapírszámlát nyitni.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Varga Mihály: az euróbevezetés feltételeinek teljesítése a cél jelenleg

A pénzügyminiszter közölte: a jövő évi költségvetésben 381 forintos árfolyammal számol a kormány,  a gazdaságpolitika eredményességét pedig szerinte nem az euró léte határozza meg. A tárcavezető az év egészére mínusz 0,4 százalékos éves GDP-t vár.

Varga Mihály az Indexnek adott interjúban azt mondta: jó esély van arra, hogy jövőre 5-6 százalékon alakuljon az éves átlagos inflációs szint. Mint fogalmazott, ha ez így lesz, az csak részsiker, a hosszú távú cél ugyanis a növekedési pályára állás. Emlékeztetett, hogy a magyar kormány elérte az idei év végére kitűzött célt, az infláció szintjét egy számjegyűre csökkentették. Ráadásul ez a vártnál jóval korábban, már októberben sikerült.

A pénzügyminiszter elismerte, hogy az inflációs szint megemelte a kiadásokat. Hozzátette: az alacsonyabb fogyasztás és vagyonvásárlás mellett kisebb lett a növekedés,

a negyedéves adatok alapján pedig mínusz 0,4 százalékos éves GDP-t vár az év egészére.

A pénzügyminiszer közölte: Magyarország nem enged a nemzetközi politikai és gazdasági nyomásnak. Szerinte a magyar kormány bebizonyította, hogy az uniós források megvonásával sem lehet megzsarolni. „Volt és van annyira stabil és erős a gazdaság, az államháztartás pedig annyira rugalmas, hogy a kettős mércét alkalmazó Brüsszel se üssön rést a működőképességen. Természetesen nem mondtunk le az uniós forrásokról, ezek járnak nekünk” – jelezte a tárcavezető.

Nem lehetett elkerülni bizonyos átrendeződéseket

Reagált arra is, hogy a gazdasági kabinetet immár nem ő, hanem Nagy Márton vezeti, ami azt jelenti, hogy december óta a gazdaságfejlesztési miniszternél összpontosulnak a legfontosabb döntések. Varga Mihály azt mondta, továbbra is munkára készen áll. Kiemelte, hogy mentális stabilitás nélkül nem lehet ellátni az egyes feladatokat, továbbá a minisztériumot és más felelős intézményeket is ebben a szellemben kell vezetni.

Varga Mihály továbbra is a kormányzati kabinet tagja, vétójoga van, csak már nem ő vezeti a csoportot. Szerinte szükségesek voltak bizonyos változtatások.

„Megváltozott a gazdasági környezet, ezek átrendeződést indukáltak kormányon belül a feladatok és a hatáskörök tekintetében”

– tette hozzá.

„Az euró nem cél, legfeljebb eszköz”

A pénzügyminiszter a forint-euró árfolyamról is beszélt az interjúban. Közölte: a jövő évi költségvetésben 381 forintos árfolyammal számolnak. Megjegyezte: nem cél az euró mihamarabbi bevezetése, legfeljebb egy eszköz lehet arra, hogy eredményesebbé váljon a gazdaságpolitika.

Ugyanakkor a miniszter véleménye szerint a gazdaságpolitika eredményességét nem az euró léte határozza meg. „Ha összevetjük az eurót, illetve a saját devizát használó országokat, akkor azt látjuk, hogy az eurót használó szlovák gazdaságnál eredményesebb a koronával operáló cseh, és Magyarország is saját valutával tudta visszaelőzni a 2000-es években gazdasági fejlettségben minket megelőző Szlovákiát” – magyarázta.

Úgy véli, az euró bevezetése egy hosszú távú cél, amelynek nincs meghatározott időpontja. Meglátása szerint

ha Magyarország gazdasági értelemben nem tudja teljesíteni az elvárásokat, nincs értelme az euró bevezetésével tervezni, jelenleg „a feltételek teljesítése a cél”.

Szóba kerültek a kormány és a jegybank közti feszültségek is. Varga Mihály szerint a „legveszélyesebb ellenfél” az infláció, ebben pedig egyetértés van a kormány és a jegybank között. Mint fogalmazott, közös cél, hogy tovább javítsák az egyensúlyi mutatókat, csökkentsék az inflációt, és fenntartható növekedési pályára állítsák a gazdaságot. „Nem látom, hogy a monetáris politika ezt vitatná” – mondta.

Arra a felvetésre, hogy a kormány helyezett-e bármikor nyomást Matolcsy György jegybankelnökre, azt válaszolta: „Mutassanak egy konkrét esetet, amikor a kormány bármely tagja pressziót gyakorolt volna az MNB-re!” Varga Mihály azt is elárulta, hogy április óta rendszeresen egyeztet a jegybankelnökkel. Hozzátette: akkor is hatékonyan tudott együttműködni Matolcsy Györggyel, amikor még utóbbi nemzetgazdasági miniszter volt. „Nem idegen számomra, ha más habitusú emberekkel kell együtt dolgoznom” – fejtegette.

Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×