A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 75 bázisponttal 10,75 százalékra csökkentette az alapkamatot idei utolsó kamatdöntő ülésén, kedden, és a kamatfolyosó két szélét is ilyen mértékben csökkentette. Legutóbbi, novemberi kamatdöntő ülésén is 75 bázisponttal csökkent az alapkamat, 11,5 százalékra, egyúttal a kamatfolyosó két széle is ugyanilyen mértékben csökkent.

A döntés utáni sajtótájékoztatóján Virág Barnabás, a jegybank alelnöke kiemelte, hogy a magyar gazdaság fundamentumai tovább javultak. Novemberben gyors ütemben folytatódott a hazai infláció széles körű, általános csökkenése. 2023 végére 6 százalék körüli szintre csökken az infláció, és az erős dezinfláció 2024 első negyedéveben folytatódik, majd ezt követően lelassul, így

a fogyasztóiár-index várhatóan 2025-ben tér vissza tartósan a jegybanki inflációs célra.

Az elemzése szerint 2023 harmadik negyedévében véget ért a recesszió, a hazai GDP az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal nőtt, míg éves összevetésben 0,4 százalékkal mérséklődött. A gazdaság fokozatos élénkülése 2023 negyedik negyedévében is folytatódott, a külső egyensúlyi pozíció gyors és jelentős javulása tovább tart. A folyó fizetési mérleg havi egyenlege 2023 októberében is többletet mutatott.

Az MNB alelnöke hangsúlyozta, hogy a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság javult a novemberi kamatdöntés óta, az EU-megállapodás pedig javítja hazánk kockázati megítélését és külső finanszírozási képességét.

„A dinamikus dezinflációs pálya és az ország kockázati megítélésének további javulása lehetővé teszi, hogy a MNB folytassa alapkamat-csökkentési ciklusát” – jelentette ki Virág Barnabás, és ismertette, hogy a Monetáris Tanács két opciót (–75, –100 bázispont) tárgyalt, és végül egyhangú döntést hozott.

A tanács értékelése szerint a pozitív reálkamat segíti a dezinfláció folytatódását, és ahogy az infláció közelít a jegybanki toleranciasávhoz, a reálkamat mérséklődik majd.

A jegybank alelnöke arra figyelmeztetett, hogy a globális dezinflációt övező kockázatok és a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága egyaránt körültekintő monetáris politikát indokol.

„A tanács folyamatosan értékeli a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, valamint a kockázati környezet alakulását. A következő hónapokban ezen információk alapján adatvezérelten dönt az alapkamat további csökkentéséről és annak optimális üteméről” – mondta, és kiemelte: fegyelmezett monetáris politika fenntartására van szükség az árstabilitás elérése érdekében.

Virág Barnabás kifejtette, globálisan az inflációs ráták süllyednek, a jegybaki inflációs cél alatt vannak, és ezzel párhuzamosan a hosszú hozamok is jelentősen csökkennek. Az olaj és a gáz világpiaci ára a geopolitikai konfliktusok ellenére tovább csökkent, de így is maradtak a kockázati faktorok:

• geopolitikai feszültségek
• energia- és nyersanyagpiaci sokkok
• recessziós félelmek
• fegyveres konfliktusok

Az MNB szerint az inflációs pálya 4-5,5 százalék között alakul majd 2024-ban, és 3 százalék körül lehet 2025-ben.

A lakossági fogyasztásról úgy vélekedett, hogy az infláció eredményes visszaszorításának egyik következménye, hogy a nettó vagyon és a bér reálértéke csökkent, de most elkezdett emelkedni, csak időre van szükség, hogy ezeket a veszteségeket le lehessen dolgozni. Az „óvatossági motívumok” játszanak most szerepet, és a pénzügyi tartalékok helyreállítása erősebb motiváció lehet, ezért lassabban emelkedhet a fogyasztás. Ehhez a bizalom tartós javulására van szükség.

A vállalati beruházásoknál pedig nem a forráshiány jelenti a gátat, hanem kereslet és a munkaerő hiánya. A vállalatok likvid eszközeinek állománya lehetővé teszi a megtakarításokból történő beruházásokat, ráadásul az eszközök 80 százalékát nem az alapkamattól függő eszközökben tartják a vállalkozások.

Kérdésekre válaszolva Virág Barnabás elmondta, olyan kamatpálya Monetáris Tanács célja, amely révén a dezinfláció folytatható, és tavaszra a piaci alapú hitelezés elindulhat a magyar gazdaságban. Megismételte, hogy adatvezérelt módon folytatják a kamatcsökkentési ciklust, és az eredeti tervek szerint februárban lehet egy számjegyű az alapkamat.

A pozitív reálkamatról úgy nyilatkozott, hogy ez a világban mindenütt emelkedett, Magyarországon szeptemberben került pozitív tartományba, a mértéke azóta emelkedett, de ahogy az infláció megközelíti a célsávot, úgy a reálkamat is csökkenni fog. A néhány hónapos „kinyílásnak” az az oka, hogy a bázishatások miatt gyorsan csökken most az infláció.

A felvetésre, hogy a kormány gazdaságélénkítő lépései ütköznek-e a jegybank mandátumával, azt felelte, a magas inflációs közegben minél hatékonyabb a monetáris transzmisszió, annál gyorsabb lehet a helyreállás. Minden olyan intézkedés, amely ezt gyengíti, annál lassabban lesz túl a magyar gazdaság ezen a nehéz időszakon.