Infostart.hu
eur:
390.4
usd:
337.65
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Nyitókép: Pexels.com

Erre a Lambó-tervre mindenki felkaphatja a fejét

Az európai autógyárak között elsőként rövidített munkahetet vezet be a szakszervezetekkel létrejött megállapodás alapján a Lamborghini olasz sportkocsi-gyártó vállalat.

A szerdai bejelentés alapján a Volkswagen csoporthoz tartozó Audi AG tulajdonában lévő olaszországi Sant'Agata Bolognese székhelyű Automobili Lamborghini S.p.A. sportkocsi-gyártó vállalatnál a kétműszakos és az egyműszakos munkarendben dolgozó alkalmazottak egymást váltó öt- és négynapos munkahetekben dolgoznak majd. Az új munkarendben évente 22 nappal csökken a ledolgozott munkanapok száma.

A munkaadó és a szakszervezetek közötti megállapodás egy évig tartó tárgyalássorozat után született meg és szavazásra bocsátják az alkalmazottak elé. A megállapodás 2100 alkalmazottat érint és rendelkezik egyúttal 500 új alkalmazott felvételéről, valamint a teljesítményprémium megemeléséről is.

A szakszervezetek a megállapodásról kiadott közleményükben

történelmi jelentőségűnek nevezték a négynapos munkahét bevezetését,

mondván: „az európai autóiparban először sikerült jelentős munkaidő-csökkentést elérni, amely nem bércsökkentéssel, hanem béremeléssel jár együtt.” A tárgyalások vezérelve a „kevesebbet, de jobban dolgozni” volt, a közlemény megfogalmazása szerint.

Négynapos munkahetet Olaszországban az olasz–francia EssilorLuxottica, a világ legnagyobb szemüveggyártója vezette be elsőként, de a szakszervezetekkel kötött megállapodás keretében még kísérleti formában. A konglomerátum minegy 20 ezer olaszországi alkalmazottja önkéntes alapon vesz részt a tesztfázisban változatlan bérek és napi munkaidő mellett. Az alkalmazottaknak 20 négynapos munkahete lesz egy évben, a többi pedig ötnapos.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×