Horváth Péter János hozzátette, az októberi bejelentéssel elkezdődik az az egy évtizedes folyamat, amelynek eredményeként az erőmű üzemelési engedélye húsz évvel, 2052-57-ig hosszabbodhat meg.

A villamosenergia-ellátás biztonsága szempontjából a megújuló energiaforrásokra és az atomenergiára is szükség van, a paksi blokkok üzemidő-hosszabbítása nem csak észszerű, de szükségszerű is - jegyezte meg.

A paksi atomerőmű négy, jelenleg egyenként 506-509 megawatt teljesítményű blokkja 1982 és 1987 kezdte meg működését, a 30 éves üzemidőt 2012 és 2017 között 20 évvel hosszabbították meg, így 2032 és 2037 között le kellene állítani őket.

A vezérigazgató kiemelte: az üzemidő-hosszabbítással nem kell új atomerőművet építeni, a rekonstrukciók jóval kisebb beruházást igényelnek. A hosszabbítás emellett támogatja a klímacélok megvalósulását, és egy kilowattóra energiát itt állítanak elő a legolcsóbban.

Emlékeztetett: jelenleg világszerte 412 atomreaktor 370 ezer megawatt kapacitással üzemel, és 58 épül 60 ezer megawatt kapacitással. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a klímaváltozás elleni küzdelemhez ennél jóval komolyabb törekvésekre van szükség.

A paksi VVER-440 típusú blokkok eddig minden nemzetközi vizsgálaton megfeleltek

- húzta alá.

Elmondta, a paksi atomerőmű további működését a növekvő elektromosenergia-igény indokolja, hozzátéve, hogy a napokban 3000 megawatt fölé emelkedett az importáram felhasználása Magyarországon. Számítások szerint a magyar áramfogyasztás a 2030-as évekre a jelenlegi másfélszeresére nő, nyáron egyre több légkondicionáló működik, és a földgáz ára miatt egyre többen térnek át az elektromos árammal való fűtésre, bővül az e-mobilizáció, és fejlődnek az áramigényes iparágak - sorolta.

Beszélt arról is, hogy az év eleje óta komoly eredményeket értek el az üzemanyag biztosítása terén: az ukrajnai harcok miatt új útvonalakat kellett találni a beszerzésre. Három évre elegendő készlet van a négy blokkra - közölte.

Azt mondta, hogy az orosz üzemanyag-szállító négy évtizede megbízható partner, de azt is megjegyezte, hogy folytatják a tárgyalásokat "az üzemanyag-diverzifikáció feltételeinek tisztázása érdekében", és dolgoznak az üzemanyag további fejlesztésén is.

Kitért arra, hogy a paksi atomerőmű elkülönülve működik az épülő Paks II erőműtől. Európában nincs példa arra, hogy két elkülönült atomerőmű működjön egy telephelyen, Magyarország nem engedheti meg magának, hogy ne a legoptimálisabban használja ki erőforrásait - vélekedett.

Tóth Pál, az erőmű műszaki vezérigazgató-helyettese közölte, mintegy 250 rekonstrukciót kell elvégezni az üzemidő-hosszabbításhoz, amelyek fele egymilliárd forintnál költségesebb. A villamos és irányítási rendszer rekonstrukciója 1,5 milliárd eurós beruházás lesz - mondta.

Az atomerőmű működését a nem cserélhető berendezések - köztük a reaktor, gőzfejlesztő - határozzák meg, de mintegy fél millió cserélhető, javítható berendezés működik az erőműben. Ezek közül jelentős számú műszert, berendezést cserélni kell, hiszen csaknem 50 év után sok már nem lesz megbízható. A nukleáris biztonságot ugyanakkor a működés legutolsó napján is ugyanúgy kell biztosítani, mint az üzemidő elején - emelte ki.

Czibula Mihály, az üzemidő-hosszabbítási projekt vezetője közölte, a tervek szerint 2028-ban nyújtják be a végrehajtási programot a hatóságnak. Hozzáfűzte, mind a négy blokk üzemidő-hosszabbításáról közmeghallgatást tartanak majd.

Kiss Csaba, az MVM Zrt. termelési vezérigazgató-helyettese többek között arról beszélt, hogy 2022-ben az MVM-csoport által termelt energiamennyiség 79 százalékát a paksi atomerőmű állította elő, amelynek a bruttó hazai termelésben a részaránya 47 százalék volt. A fejlesztéseknek köszönhetően az MVM-csoport villamosenergia-termelése már 83 százalékban karbonsemleges, de ezt az arányt tovább kell növelni ahhoz, hogy 2050-re Magyarország teljesen karbonsemleges legyen.