Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Nyitókép: Pixabay.com

Kamatplafon - Úgy tűnik, egység lesz a kormány 8,5 százalékos terve mögött

Önkéntes kamatplafon bevezetését kéri a kormány a bankoktól az új vállalati- és a lakáshitelek esetén október 9-e után. A Magyar Bankszövetség támogatólag felhívja a javaslatra tagbankjai figyelmét.

A múlt heti találkozó után ismételten tárgyalóasztalhoz ültek a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a Bankszövetség képviselői.

Nagy Márton tárcavezető ezen a találkozón ismét hangsúlyozta: hitelezés nélkül nincs fenntartható gazdasági növekedés - a tárcavezető erről a 61. Közgazdász Vándorgyűlésen is beszélt már Egerben szeptember 22-én.

"2008 óta nem látott kamatpályát lát a vállalati és lakossági hitelszegmens, ilyen kamatok mellett nincs hitelezés, nincs az a hülye, aki fölvegyen hitelt, és nincs az a hülye, aki hitelt adjon" - fogalmazott akkor.

Nagy Márton a mostani egyeztetésen is kiemelte, meg kell akadályozni a hitelpiac befagyását, ezért arra kérte a Bankszövetséget, hogy

október 9-étől az újonnan szerződött hitelek esetében mind a vállalati, mind pedig a lakossági hitelpiacon egy önkéntes banki kamatplafont alakítsanak ki,

ennek maximális mértékét az újonnan szerződött vállalkozói forgóeszközhitelek esetén 12 százalékos kamatszintnél, a lakossági, lakáscélú hitelek esetében pedig 8,5 százalékos THM-szintnél érdemes meghatározni álláspontja szerint.

A kormány a kamatplafon elfogadása esetén 2 vállalást tesz a bankszövetség felé, ennek része, hogy amennyiben a jegybanki alapkamat egyszámjegyűre csökken, úgy lehetőség nyílik a vállalkozásokat érintő kamatstop kivezetésére, továbbá a lakossági kamatstop felülvizsgálatára.

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium javaslatát a Gazdasági Versenyhivatal is támogatja, a szervezet elnöke úgy reagált, a felvetés versenyjogi szempontból sem kifogásolható.

"Ha jól állapítják meg a kamatplafont, azaz a maximumát a kamatnak, mondjuk 8,5 százalékon, akkor az azt jelenti, hogy az alatt, ha kialakul egy verseny, akkor eleve olcsóbbak lesznek a lakáshitelek, tehát 8,5 százalék fölött már nem lesz, viszont az alatt kialakulhat egy verseny. Ha egy csökkenő kamatkörnyezetben ez a verseny fokozódik és lefele megyünk, az mindenképp beindíthatja a befagyott hitelezési piacot" - érvelt az InfoRádióban Rigó Csaba Balázs.

A Magyar Bankszövetség kedd délután közleményben reagált. Azt írta, a szövetség partner a gazdaságfejlesztésben. A közlemény kiemeli, a magyar bankszektor az elmúlt években jelentős pénzügyi terheket vállalt a hazai gazdaság stabilitásának megőrzéséért, az önkéntes kamatplafon bevezetésére vonatkozó javaslatra támogatólag felhívják tagbankjaik figyelmét.

Az egyes banki kamatszintek megállapítása ugyanakkor minden tagbank saját és önkéntes döntése.

A Magyar Bankszövetség bízik abban, hogy a bankszektornak jelentős költségvállalást jelentő terhek a vállalatoknak segítenek majd az igen kedvező kamatozású forgóeszközhitelek révén az alacsony kamatozású lakáshitelek pedig nemcsak az ingatlanpiaci forgalmat állítják helyre, hanem új lehetőséget teremtenek az építőiparnak is.

A kormány által ellentételezésként kínált két javaslatot üdvözlik, köztük támogatják a többször kifogásolt kamatstop várható kivezetését is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz
Vagyonadó

Amikor a politikai ígéretből adminisztratív rémálom lesz

A vagyonadó mindig jól mutat a kampányplakáton: egyszerű üzenet, könnyű célpont, morális fölény. Csakhogy ahol valóban nekifutottak a bevezetésének, ott az állam rendre összeomlott a mérés, az értékelés és a jogi megfelelés terhei alatt. Franciaország, Németország, India és Argentína példája ugyanazt mutatja: a vagyonadó technikailag szinte megvalósíthatatlan. A politikai szlogen így tehát marad, maga az adó viszont többnyire elbukik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

BUX indexbe vágyik az MBH: ekkora forgalmat várnak a másodlagos nyilvános részvényértékesítéstől

Az MBH Bank másodlagos nyilvános részvényértékesítéssel kívánja tovább erősíteni tőzsdei pozícióját, szándékai szerint rövidtávon a BUX index meghatározó szereplőjévé válna. A cél, hogy intézményi- és lakossági befektetők számára egyaránt vonzó alternatívát kínáljanak, mind a várható osztalékhozam, mind az árfolyamnyereség szempontjából. Az értékesítés nagy sikerrel zajlott: a jelentős érdeklődés miatt a lakossági részvényigénylési időszakot 3 nappal a meghirdetett határidő előtt le is kellett állítania a banknak, december 12-e délig pedig az intézményi befektetők ajánlatait várta bank. A Portfolio Krizsanovich Pétert, az MBH Bank Stratégiáért és Pénzügyekért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdezte a papírok várható likviditásáról, a tőkearányos megtérülés javítására vonatkozó ambiciózus célokról, illetve arról, hogy milyen következményeket von maga után a bankadó növelése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×