eur:
411.26
usd:
392.91
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
EU-zászlók az Európai Központi Bank (EKB) frankfurti székházánál a bank Kormányzótanácsának kamatdöntő ülése napján, 2022. december 15-én. A testület 50 bázisponttal megemelte az irányadó kamatot, és döntött a mennyiségi szigorítás elindításáról is. Az EKB szerint az éves átlagos euróövezeti infláció 2022 és 2024 között a korábbi előrejelzéseknél magasabban alakul, míg a GDP-növekedés a vizsgált időszakban csak 2022-ben haladja meg a korábbi prognózist.
Nyitókép: MTI/EPA/Andre Pain

Döntött az Európai Központi Bank a kamatról

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa egyaránt 25 bázisponttal megemelte a három irányadó eurókamatot csütörtöki ülésén.

A döntésnek megfelelően az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 4,50 százalékra, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 4,75 százalékra és a betéti rendelkezésre állás kamatlába 4,00 százalékra emelkedik 2023. szeptember 20.-i hatállyal.

Az EKB döntése megfelelt a többségi piaci várakozásoknak.

Előző, júliusi kamatdöntő ülésén az EKB ugyancsak 25 bázisponttal emelte a három irányadó eurókamatot, összhangban a piaci várakozásokkal.

A bejelentés indoklásában az EKB hangsúlyozta, hogy az infláció folyamatosan csökken, de továbbra is arra lehet számítani, hogy túl sokáig marad túl magas. A kormányzótanács eltökélt szándéka, hogy biztosítsa az infláció időben való visszatérését a középtávú 2 százalékos céljához – áll a közleményben.

Aktuális értékelése alapján a Kormányzótanács figyelembe veszi, hogy az EKB irányadó kamatlábai olyan szinteket értek el, amelyek - ha megfelelően hosszú ideig fennmaradnak - lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy az infláció időben visszatérjen a célhoz. Jövőbeli döntései biztosítják, hogy az EKB irányadó kamatai megfelelően restriktív szinten legyenek meghatározva addig, ameddig erre szükség van – olvasható az EKB csütörtöki közleményében.

Az EKB szakértőinek szeptemberi euroövezeti makrogazdasági prognózisában 2023-ban 5,6 százalékos, 2024-ben 3,2 százalékos, 2025-ben pedig 2,1 százalékos átlagos infláció szerepel.

2023-ra és 2024-re tehát felfelé, 2025-re pedig lefelé módosították a prognózist.

A 2023-24-es felfelé irányuló korrekció főként a magasabb energiaár-pályának tudható be.

Az alap ároldali nyomás változatlanul magas, bár a legtöbb mutató lazulást jelez. Az EKB szakértői kismértékben lefelé korrigálták az energiát és élelmiszert nem tartalmazó inflációs pályára vonatkozó prognózist: 2023-ban átlagosan 5,1 százalékra, 2024-ben 2,9 százalékra, 2025-ben pedig 2,2 százalékra.

A kormányzótanács előző kamatemeléseinek transzmissziója továbbra is erőteljesen zajlik. A finanszírozási feltételek tovább szigorodtak, és egyre jobban visszafogják a keresletet, ami fontos tényező az infláció célhoz való visszatérítésében.

Az Európai Központi Bank szerint a szigorítás egyre nagyobb kihatással van a belső keresletre, a nemzetközi kereskedelmi környezet gyengül, ezért az EKB szakértői jelentősen csökkentették a gazdasági növekedésre adott prognózisaikat. Az aktuális várakozásuk szerint az euroövezet gazdasága 2023-ban 0,7 százalékos, 2024-ben 1,0 százalékos, 2025-ben pedig 1,5 százalékos ütemben bővül.

Az eszközvásárlási program (APP) egyenletes, kiszámítható ütemben csökken, mivel az eurorendszer a lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket már nem fekteti be újra.

A pandémiás vészhelyzeti vásárlási programot (PEPP) illetően a kormányzótanács szándéka, hogy legalább 2024 végéig újra befekteti a programban vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket. A PEPP-portfólió jövőbeli kifutását mindenesetre úgy kezeli, hogy elkerülje a megfelelő monetáris politikai alapállással való interferenciát. A Kormányzótanács továbbra is rugalmasan kezeli a PEPP-portfólióban esedékessé váló visszaváltások újbóli befektetését, hogy elhárítsa a monetáris politikai transzmissziós mechanizmust a pandémia kapcsán érintő kockázatokat.

Az EKB közleménye szerint ahogy a bankok törlesztik a célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveletek során felvett összegeket, a kormányzótanács rendszeresen értékelni fogja, hogy a célzott hitelműveletek és a folyamatban lévő visszafizetésük miként járul hozzá monetáris politikájához.

A kormányzótanács megbízatásának keretén belül készen áll valamennyi eszközének a kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció középtávon visszatérjen a 2 százalékos céljához,

és hogy megőrizze a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését. Emellett a transzmisszióvédelmi eszköz is rendelkezésre áll az olyan indokolatlan, rendezetlen piaci dinamikák elhárításához, amelyek komolyan fenyegetik a monetáris politikának az euroövezeti országokba való transzmisszióját, lehetővé téve így a Kormányzótanácsnak az árstabilitási megbízatása sikeresebb teljesítését - fogalmazott az EKB közleménye.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×