Infostart.hu
eur:
361.24
usd:
308.3
bux:
135935.1
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
Nyitókép: Pexels

Új klímavédelmi adót javasolnak

A nairobi klímacsúcsot befejező afrikai vezetők globális szén-dioxid-adó bevezetését és a nemzetközi pénzintézetek reformját javasolják a klímaváltozás hatásai elleni küzdelem finanszírozására szerdán kiadott zárónyilatkozatukban.

A háromnapos afrikai klímacsúcson a résztvevők főleg arról folytattak megbeszéléseket, hogy miképpen tudják megőrizni országaik természetes erőforrásait, hogyan fejlesszék a megújuló energiaforrások felhasználását, miképpen tudnak alkalmazkodni az egyre szélsőségesebb időjáráshoz, és ezeket az erőfeszítéseket miképpen lehetne finanszírozni.

A nyilatkozatban egy globális szén-dioxid-adórendszer bevezetésének támogatására szólították fel a világ vezető országait, amelynek része lehetne a fosszilis energiahordozók kereskedelmének, a tengeri szállításnak és a légi közlekedésnek valamilyen szén-dioxid-adója, plusz egy globális tranzakciós adó.

A klímacsúcson a szeptember második felében esedékes ENSZ-konferenciára és a november végén az Egyesült Arab Emírségekben megrendezendő COP28 környezetvédelmi ENSZ-csúcstalálkozóra szándékoztak felkészülni az afrikai országok.

Míg a kenyai kormány és az Afrikai Unió által közösen megrendezett csúcs szervezői inkább olyan piaci alapú megoldásokat szorgalmaztak, mint a szén-dioxid-kibocsátási kredit, a zárónyilatkozatban már

elsősorban a legnagyobb környezetszennyezőkkel szemben támasztanak pénzügyi követeléseket a szegényebb országok javára.

Annak ellenére, hogy Afrika a klímaváltozás legsúlyosabb hatásai közül többel is szembesül, az eddigi jelzések szerint a kontinens az ennek ellensúlyozásához szükséges 300 milliárd dolláros (109 ezer milliárd forint) pénzügyi támogatásnak mindössze a 12 százalékát kapja meg.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint jelenleg kéttucat országban fizetnek szén-dioxid-adót, de az adófajta ötlete egyelőre nem terjed a világban. William Ruto kenyai elnök kedden az Európai Unióban már régebben felvetett, de soha el nem fogadott tranzakciós adó ötletét említette követendő példaként.

Az Európai Bizottság 2011-ben vetette fel a tranzakciós adó bevezetését, de az nem szerepelt a javaslatában, hogy mire fordítanák ezt a bevételt. Bár a bizottság javaslata az unió Tanácsának jóváhagyása nélkül nem válhatott törvénnyé, egyes országok saját tranzakciós adót vezettek be, és továbbra is az adórendszer uniós kiterjesztését sürgetik.

Címlapról ajánljuk

Fodor Gábor: Orbán Viktorral vagy nélküle folytatja a Fidesz?

Fodor Gábor szerint azzal a paradox helyzettel kell szembenéznie a Fidesznek, hogy egyrészt Orbán Viktor a párt összetartó ereje, másfelől ő a vereség első számú felelőse – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Meghúzta a vörös vonalat az Európai Bizottság – ketyeg az óra Magyar Péter kormányának a 10,4 milliárd euróért

Meghúzta a vörös vonalat az Európai Bizottság – ketyeg az óra Magyar Péter kormányának a 10,4 milliárd euróért

Az Európai Bizottság most kiadott zárási útmutatója szerint az RRF 2026-os határideje nem tárgyalási alap: minden mérföldkövet augusztus 31-ig kell teljesíteni, a kifizetési kérelmeket szeptember végéig kell benyújtani, hosszabbításra pedig nincs kilátás. A Magyar Péter vezette új kormány számára ez rendkívül szűk mozgásteret jelent, hiszen a májusi kormányváltás után mindössze néhány hónap marad a vitás reformok, beruházások és dokumentációk rendezésére. A Bizottság ugyanakkor kiskapukat is kínál: informális előzetes egyeztetésekkel, a helyreállítási terv módosításával és pénzügyi alapok létrehozásával a Portfolio értesülései szerint a 10,4 milliárd eurós magyar keret 80-85 százaléka megmenthető. A nem teljesített vállalások esetében azonban nincs hiánypótlási lehetőség – az Európai Bizottság ilyenkor a lehívható keretet fogja csökkenteni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×