A csütörtök esti Magyar Közlönyben megjelent a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosítása. Az így már hatályba is lépett új szabályozás közel tucatnyi változást hoz a posta eddigi működésében - írja a vg.hu.
Módosult például az egyetemes postai szolgáltatás elérhetősége.
Ez a rendelkezés azt mondja ki, hogy az egyetemes postai szolgáltató településenként legalább egy kézbesítési ponton, tehát kvázi postafiókon vagy a kézbesítést lehetővé tevő eszközön köteles a levélküldemény és a hivatalos irat kézbesítését lehetővé tenni.
Eddig úgy volt, hogy a 25 ezernél nagyobb népességszámú településeken 25 ezer lakosonként kellett legalább egy postát vagy a kézbesítést lehetővé tevő eszközt fenntartani.
Ez azonban most 30 ezerre változott. Így mostantól
a 30 ezernél nagyobb népességszámú településeken 30 ezer lakosonként kell legalább egy olyan kézbesítési pontot fenntartani, amelynél lehetőség van a levélküldemény és a hivatalos irat kézbesítésére.
30 ezer fős vagy annál nagyobb városból 34-et tartanak nyilván Magyarországon, miközben majdnem 3200 település létezik.
Az új postatörvény értelmező rendelkezése kiegészült a „kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz” fogalmával, az eddigi kézbesítési pont, tehát a postafiók alpontjaként.
A definíció szerint ez egy olyan fizikai jelenlét nélkül üzemelő eszközt jelöl, amellyel lehetséges a személyes átadással kézbesítendő postai küldemény kézbesítése vagy a küldemény saját kézbesítése.
Érdemi változás állt be a belföldi vagy nemzetközi viszonylatú postacsomagoknál is. Ezek eddig 20 kilogrammig minősültek az egyetemes postai szolgáltatásba beletartozónak, azonban a jövőben ez
10 kilóra
csökken.
Ugyanakkor hatályát vesztette a korábbi posta törvénynek az a pontja, ami a postai hálózat szervezéséről szólt. Ebben az állt, hogy az egyetemes postai szolgáltatónak tartania kell magát ahhoz, hogy a felvételi pontok ne legyenek légvonalban öt kilométernél távolabb a lakosság 95 százalékától és légvonalban tíz kilométernél távolabb a lakosság 99,5 százalékától.