eur:
411.25
usd:
392.68
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. október 26-án.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Virág Barnabás: nem lehet visszatérés a korábbi negatív reálkamatközegbe

A magyarországi inflációs folyamatot meghatározó 4+1 tényezőről beszélt a Gazdasági Versenyhivatal podcastadásában Virág Barnabás, az MNB alelnöke.

2021 óta komoly inflációs hullámon megy át a világ – fogalmazott a GVH podcastjában a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, hozzátéve, hogy a kelet-európai gazdaságokban lényegesen magasabb a drágulás mértéke, mint a nyugat-európaiakban. Megjegyezte: mindenütt a 15-20 százalék és afölötti árindexek voltak a jellemzők az elmúlt fél-háromnegyed évben, míg hazánkban áprilisban is 24 százalékot mértek, ami körülbelül 10 százalékponttal volt magasabb a régiós átlagnál, emiatt pontosan kell érteni a mögöttes fogalmakat.

Ezek között szerepel a kereslet-kínálat változása, valamint a nyersanyagpiac helyzete – mondta Virág Barnabás, aki harmadik elemként a pénzpiacok működését, negyedikként a munkaerőpiacot jelölte meg. Az MNB-alelnök szerint az említett tényezők aspektusából

a magyar a legkitettebb gazdaságok közé tartozik, és ez okozta, hogy az inflációs szintünk az egekbe ugrott.

Voltak persze belső hatások is, mint mondjuk a kereslet nagy volumenű bővítése a költségvetési oldalról – jegyezte meg –, de az ország évtizedek alatt kialakított sajátos energiamixe miatt a gázárak gyors emelkedése is rendkívül hátrányosan hatott. Virág Barnabás szerint ezeket mindenképp kezelni kell majd.

A fent említettekhez jött a pszichológiai hatás: ha emelkednek az árak, mindenki emelni szeretne.

Mindez úgynevezett profitvezérelt infláció kialakulásához vezetett nagyon sok országban. Virág Barnabás egy friss OECD-tanulmányt ismertetve megjegyezte: a profitnövekmény hatása Magyarországon volt a legerőteljesebb a vállalati működésben. Ennek részben az is oka, hogy olyan területeken (energiapiac, élelmiszerpiac, stb.) jelentek meg a költségnövekedések, ahol a verseny, a termelékenység és a termelési hatékonyság amúgy is alacsonyabb volt a magyar gazdaságban.

Számítások szerint ez 2022 második felében vált fontos inflációs tényezővé – mondta Virág Barnabás, aki szerint rövid távon a szűkülő piac engedni kényszerül az árakból. Meglátása szerint a versenyszabályozó hatóságok komoly feladat előtt állnak, hogy sikerüljön megoldaniuk azt a kérdést, hogy a növekvő munkaerőköltség mellett helyreálljon az infláció.

Az MNB alelnöke hangsúlyozta: a jegybank feladata a kamatpolitikáján keresztül az inflációt csökkentő kamatkondíciók kialakítása, amihez pozitív reálkamatot látnak szükségesnek, tehát

nem lehet visszatérés abba a negatív reálkamatközegbe, ahol korábban a világ és benne Magyarország működött.

A költségvetési politika esetében fegyelmezett gazdálkodást tartanak szükségesnek, aminek a feszes munkaerőpiac meg is adhatja a lehetőségét, hiszen folyamatos lesz a bérnövekedés, azon keresztül pedig az adóbevétel-növekmény.

A harmadik elem a versenyszabályozás lesz – vélekedett Virág Barnabás, hozzátéve: Európában leszabályoznak mindent, ami az innováció gátjává válhat, így meg kell találni az arany középutat, amiben fontos szerepe van az átláthatóságnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, valamint a megújuló energiát termelők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×