Infostart.hu
eur:
364.37
usd:
324.95
bux:
144484.17
2026. november 6. péntek Lénárd
Meeting of NATO foreign ministers in Oslo
Nyitókép: Torgeir Haugaard/Szijjártó Péter/Facebook

A kormány szeretné itthon tudni a magyar vállalatok külföldi profitját

Új program indítását tervezi a kormány, amelynek keretében ösztönözni fogja a magyar vállalkozások külföldön keletkezett profitjának hazai befektetését a kapacitásaik bővítése érdekében – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Oslóban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Vajda Papír skandináviai leányvállalatának rendezvényén vett részt, ahol arról számolt be, hogy a higiéniai papírtermékeket gyártó magyar cég tíz éve jelent meg Norvégiában.

Beszédében kiemelte: ez kiváló példa arra, hogy nem pusztán sorra dőlnek a beruházási rekordok Magyarországon az utóbbi időszakban, hanem a megerősödött és nemzetközileg versenyképes magyar vállalatok is sikeresen terjeszkednek a külpiacokon.

Aláhúzta: Magyarország lakosságszám tekintetében 95. a világon, az exportteljesítményével viszont a 34. helyen áll a globális rangsorban, miután tavaly 142 milliárd eurót ért el a kivitel értéke.

Arra a kérdésre pedig, hogy miként lehetne még jobban teljesíteni, a válasz az, hogy az export terén az üvegplafont elérő cégeknek közelebb kell vinniük a termelést a célpiacokhoz, az ezt célzó projekteket pedig a kormány is támogatja – mutatott rá.

Szijjártó Péter két fő célt jelölt ki ennek kapcsán, az egyik az érintett vállalatok exportteljesítményének növelése, a másik a multinacionális cégek által Magyarországról kivitt és a magyar cégek által külföldről hazahozott profit közötti különbség szűkítése. Leszögezte, hogy a kettő a közeljövőben biztosan nem fog kiegyenlítődni, de a helyzet javítása is lényeges lenne.

Ennek érdekében a kormány új programot készít elő, amelynek keretében különböző ösztönzőkkel arra fogja buzdítani a magyar vállalatokat, hogy a külföldön termelt profitjukat fordítsák hazai kapacitásaik fejlesztésére – jelentette be.

A miniszter végül érintette az elmúlt évek nehézségeit is, és kijelentette, hogy Magyarország az utóbbi évtizedben minden egyes válságból megerősödve került ki, s ezért az új világgazdasági korszakban is jó alapról indul.

A Vajda-Papír közleményben ismertette: a cégcsoport 2013 júniusában indította be a papírgyártást és feldolgozást a norvégiai, drammeni gyárban. Itt 120 munkavállalót foglalkoztatnak, és a higiéniai papírtermékek teljes spektrumát állítják elő, az éves termelés már eléri a 30 ezer tonnát. A forgalom tavaly csaknem megduplázódott, elérve a 20 milliárd forintot.

A közleményben kiemelik: a cég Skandináviába irányuló exportja évről évre az összvállalati forgalomnál nagyobb ütemben bővül, tavaly már a teljes magyarországi kivitel 63 százaléka (12,5 milliárd forint értékben) irányult a régióba. Az észak-európai régióba – amelybe a skandináv országokon kívül Finnország és Izland is beletartozik – irányuló export bevétele az idén

meghaladhatja a 16,5 milliárd forintot.

Tavaly több mint 13 ezer tonna papírárut szállított a cégcsoport az észak-európai régióba. Az idei kiszállítás a tervek szerint megközelítheti a 14,5 ezer tonnát.

A skandináv régióba 97 százalékban lakossági termékeket szállít a vállalat – 62 százalékban toalettpapírt, 31 százalékban papírtörlőt, így mind a papír zsebkendő, mind a szalvéta kategória nagy potenciált lát - és nagy fejlődési lehetőség rejlik a közületi választék bővítésében is.

Mivel Skandináviában szépen fejlődik az export és a helyi forgalom, ezért az alapító-tulajdonos a közeljövőben további beruházásokat, terjeszkedést tervez – jelezték a közleményben.

A Vajda-Papír 24 éve alakult családi vállalkozásként, csoportszinten mintegy 650 munkavállalója van. A Vajda-Papír éves, 140 ezer tonnás termelésével képes lenne biztosítani akár Magyarország 90 ezer tonnás éves teljes igényének kielégítését is higiéniai papírtermékekből.

A vállalat higiéniai papírtermékeit a világ több mint 30 országába szállítják, a csoport teljes higiéniai papírtermék-előállításának több mint felét exportpiacokon értékesítik.

Tavaly a Vajda-Papír megduplázta árbevételét magyarországi és norvégiai gyárában is, összforgalma meghaladta a 80 milliárd forintot.

A cég korábbi tájékoztatása szerint az EBITDA (kamatfizetés, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) így 1,44 milliárd forint, az adózás előtti eredmény pedig 100 millió forint lett 2022-ben. Egy évvel korábban a csoport 57 milliárd forintos árbevétel mellett 2,7 milliárd forintos EBITDA-t realizált.

A cégcsoport éves termelése 2023-ban várhatóan meghaladja a 150 ezer tonnát.

Címlapról ajánljuk
„Klubtörténelmi mérkőzés volt” – értékelések a milánói Ferencváros-diadal után
0-2 a San Siróban!

„Klubtörténelmi mérkőzés volt” – értékelések a milánói Ferencváros-diadal után

A gólok és gólpasszok szolgáltatóit is megszólaltatta a mérkőzést közvetítő televízió, mind úgy vélekedtek, hogy összességében megérdemelt sikert aratott az Európa-liga őszi szakaszában a Ferencváros az AC Milan legendás stadionjában, a San Siróban. Kiderült, a Milan videóelemzői sem voltak képesek lekövetni, mi zajlik a meccsen, nem tudták segíteni a kispadot abban, hogyan tudna a sokszoros sztárgárda fordítani.

Ügynökakták – Videót tett közzé Lezsák Sándor

Az MDF alapítójának hírbe hozatala miatt a levéltár és a miniszterelnök is bocsánatot kért korábban.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.06. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
Bődületes rekordot robbantott a Mol - Újra kellett skáláznunk a grafikonokat

Bődületes rekordot robbantott a Mol - Újra kellett skáláznunk a grafikonokat

Nehéz szavakat találni arra, amit a Mol az idei harmadik negyedévben összehozott: az olajóriás történetének legerősebb negyedévét zárta, még a 2022-es energiaválság idején látott csúcsok is felül lettek múlva, több grafikonunkat is újra kellett skálázni, hogy kiférjenek a rekord összegek. Elsősorban a soha nem látott szintre emelkedő finomítói árrések és a megugró földgázárak hozták össze ezt az eredményt, a menetelést a finomítói kapacitáskiesés és az üzemanyagárakat érintő hatósági korlátozások sem tudták megfékezni. A számok mögött viszont van néhány fontos csavar: jelentős egyszeri tételek is javították az eredményt, egyes üzletágak továbbra is komoly nehézségekkel küzdenek, az októberi adatok pedig már arra utalnak, hogy a rendkívüli piaci környezet nem feltétlenül marad fenn tartósan. Mutatjuk a brutális rekordok hátterét, és azt is, hogy mi következhet most a Molnál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×