Az orosz–ukrán háború és az elhibázott brüsszeli szankciók súlyos energiaválságot idéztek elő Európában. A jelenlegi háborús időkben kiemelt fontosságú a stabilitás és a tervezhetőség megőrzése, ezért a kormány tartja magát ahhoz a gyakorlathoz, hogy a jövő évi költségvetést még a nyári időszakban az Országgyűlés elé terjeszti – közölte a Pénzügyminisztérium.

Háborús időkben olyan költségvetésre van szükség, amely garantálja az ország biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést. A kormány a tervezetet pénteken átadta a Költségvetési Tanácsnak – tette hozzá a tárca.

Mint írták, a kormány célja a kedvezőtlen körülmények ellenére is világos:

„a fegyelmezett gazdálkodással jövőre visszatérhetünk a magasabb ütemű, 4 százalék körüli növekedési pályára, míg az inflációt 6 százalékra szorítjuk”.

A kormány jövőre is megőrzi a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás mértékéig, amit a költségvetésben felállított Rezsivédelmi Alap garantál. A kormány a nyugdíjak védelméhez szükséges forrásokat megnöveli és jövőre is biztosítja a nyugdíjak értékállóságát. A nyugdíjasok 2024. februárjában is számíthatnak a 13. havi nyugdíjra. „Az Európában egyedülállóan széles családtámogatási rendszert 2024-ben is fenntartjuk, adókedvezményekkel és célzott programokkal továbbra is támogatjuk a gyermeket nevelő családokat, miközben megőrizzük a magas foglalkoztatottságot” – közölték.

Háborús időkben erős magyar honvédségre van szükség, ezért a honvédelemre fordított források a költségvetésben elérik a GDP 2 százalékát.

A kormány elkötelezett amellett, hogy visszatérjen a pandémiát megelőző hiány- és adósságcsökkentő pályára. A PM közölte: a jövő évi költségvetés tervezete szerint a költségvetési hiányt 2024-ben három százalék alá, 2,9 százalékra csökkenti, míg az államadósságot várhatóan a GDP 66,7 százalékára mérsékli.

A Költségvetési Tanács véleményének birtokában a kormány 2023. május 30-án nyújtja be a 2024-es költségvetést az Országgyűlésnek.