A világban lezajló klímaváltozással kapcsolatos jelenségek a kutatókat megerősítik abban, hogy a globálisan jelentkező geopolitikai kockázatok és háborús konfliktusok ellenére is kiemelten kell foglalkozni a fenntarthatósági kérdésekkel. Ezt támasztják alá azok az adatok is, amelyek azt mutatják be, hogy miként alakult az elmúlt 60 millió évben bolygónk a hőmérséklet – közölte a jegybank pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke.

Kandrács Csaba arra is kitért – a Budapesti Értéktőzsde első, a 2022-es évre vonatkozó fenntarthatósági jelentését bemutató konferencián –, hogy a kutatók már többször rámutattak arra, hogy a klímakockázatok miatt rövid idő alatt (2100 környékére) jelentős, 5 Celsius-fokos felmelegedés lehet a bolygón, ami egy 20 millió évvel ezelőtti állapotnak felel meg. Miután ekkor még emberszabásúak sem igazán léteztek, szerinte nagy kérdés, hogyan az emberiség hogy lenne képes erre reagálni.

Az alelnök úgy fogalmazott:

2022-ben a világ egy polikrízis állapotába került, miközben a fenntarthatósági kockázatok is hangsúlyosan megjelentek.

A Covid-járvány hatásai mellett egy 70 éve nem látott háború, egy 50 éve nem tapasztalt energiaválság és egy több évtizede nem látott inflációs nyomás szakadt a egyazon évben a világra, ami miatt a hosszú távú szemlélet azonnal egy rövid távlatú megközelítésre váltott – hívta fel a figyelmet. A kockázat ugyanakkor megmaradt, amit mi sem szemléltet jobban, hogy 2022-ben Pakisztán egyharmada víz alá került, Európában 500 éve nem látott aszály volt, és kis túlzással kiszáradtak a magyarországi tavak.

Az MNB alelnöke elmondta, 2022-ben a negatív tendenciák ellenére fejlődött Magyarországon a zöld termékek piaca, nőtt a zöld hitelek és -kötvények aránya, az pedig, hogy a jegybankok világszerte foglalkoznak ezzel a témakörrel már nem kérdés, hiszen minden jegybank elismeri, hogy a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait a pénzügyi közvetítőrendszerre és tételesen a fő jegybanki célra, az árstabilitásra is kifejti.